Miért undorodom a testemtől?

20 éves fiú vagyok némi túlsúllyal. Az a helyzet, hogy egyszerűen hányni tudnék a testemtől, a kinézetemtől, annyira undorító vagyok. Nem is szeretem, ha valaki hozzám ér, mert én is egy ilyen undorító testet messziről elkerülnék. Ha valakinek tetszem, azt se tudom elhinni, mert nem tudom elképzelni, hogy valakinek vonzó egy ilyen undorító test. Egyszerűen nincs olyan része, amit szeretek.

Kapcsolatom se volt még, semmilyen. Nem szeretném, ha bárki hozzáérne a testemhez, vagy megcsókolna, vagy bármi ilyesmi, mert kellemetlenül érezném tőle magam.

Mit kellene tennem? Most kitűztem, hogy addig fogom gyötörni a testemet, amíg számomra tökéletesen nem fog kinézni. De ettől függetlenül jól érzem, hogy valami lélekben is áll emögött, ugye? Mert azért egy ilyen fokú undor nem hiszem, hogy természetes. Sőt a környezetemben szinte mindenki azt mondja, hogy a rajtam lévő felesleget nem is mondanák túlsúlynak, én mégis kb. Molnár Krisztiánnak érzem magam, pedig racionálisan tudom, hogy ég és föld vagyunk.