Segítene egy pszichológus olyan emberen, aki képtelen elengedni a múltban történt dolgokat? Lassacskán lehetetlenné teszi az életem ez a probléma...

Csak néhány példa:

Még az általános iskolában kezdődött a dolog. Állandóan aláztak, vertek, mindenféle módon bántottak, és rendkívül önbizalomhiányos felnőtt lettem, félek az emberektől.

19 évesen összejöttem egy sráccal, aki 4 évvel később dobott, azóta eltelt 14 év, és nem volt semmiféle kapcsolatom férfiakkal. Különösen kerülöm az ismerkedést.

4 éve fájdalmasan hirtelen meghalt a kiskutyám, aki a mindenem volt, tekintve, hogy emberek nincsenek az életemben, ez érthető valamilyen szinten. Imádom az állatokat, de mióta ő meghalt, azóta kerülöm őket. Kutyuskám halála után úgy két évig alig aludtam. Ahányszor becsuktam a szemem, vagy egyedül maradtam a gondolataimmal, újraéltem az elvesztésének hétvégéjét. Rettentően intenzíven, mintha valóban újra megtörténne.

Idén májusban elgázoltam egy cicát. Nem tudtam elkerülni, egyenesen az autó alá rohant. Azóta egy merő görcs vagyok a kocsiban, pedig azelőtt a menedékem volt a mindennapi gondok után. Imádtam vezetni, most minden pillanatát gyűlölöm az autózásnak. Nem megy ki a fejemből, ahogy áthajtok rajta, minden méteren attól rettegek, hogy újra megtörténik. Gyűlölöm magam azért, amilyen fájdalmat okoztam neki, és elvettem az életét.

Félek, hogy megbolondulok.