Mit tegyek, hogy ne lombozzon le más sikere?
Szinte mintha már személyes inzultus lenne. Zenész vagyok egy picit ismert bandában, ami annó nagyon jól indult. Sokan megdícsértek minket, azóta eltelt már 5-6 év, mi valahogy megálltunk egy szinten, és a jó dolgoknak vége lett, pedig igyekszünk azóta is.
Egy pár éve elkezdődött nálam, hogy akármikor mással, volt zenésztársakkal, zenész barátokkal, zenekaraikkal valami jó történik, elfog a sárga irigység és elkezd szorítani a szívemnél. Nem tudok velük együtt örülni, a saját sikertelenségemre emlékeztet minden mással történt jó. Ha valami nagy dolog van kilátásban valakinek, ami előre tudja lendíteni ebben a karrierben, titkon azt kívánom, hogy bukjon el. Ezeket csak nagyon szűk ismerősi körben mondom el másoknak.
Régen egy életvidám, tettvággyal teli fiatal voltam, mostanra egy zsémbes, toxikus öregembernek érzem magam, pedig csak most lettem 27. Mérgezőnek tartom ezt a gondolkodást, és mégsem tudok segíteni rajta. Már az apróbb sikereimnek sem tudok örülni, pedig más tényleg nagyon örülne annak, ami nekem van. Rosszul érzem magam amiatt, hogy nem tudok elégedett lenni.
Úgy érzem, hogy ez az egész dolog elkezdte eltorzítani a személyiségem.. Nem emlékszem, hogy régen ilyen lettem volna.
Tudnátok tanácsot adni? Volt valaki hasonló helyzetben? Sajnos terápiára most nincs pénzem, de tisztában vagyok azzal, hogy ezt valószínűleg szakember elé kell vinnem. Annyira szeretnék másokkal együtt örülni... 27F
válasza:Én is zenész vagyok, úgyszint zenekarban játszom (meg persze szólókoncertjeim is vannak). Ez teljesen természetes, ha a riválisok sikerének nem örülsz. Nem is kell. Inkább próbálj meg ebből meríteni ihletet. Tegyél fel magadnak néhány kérdést: Mitől jobbak ők, mint én/mi? Miben kellene fejlődnöm? Eleget gyakorlok, fordítok elég időt a szakmámra?
Próbálj ki valami újat a zenekarral! Akár kicsit barangolj más zenei stílusok felé is, vagy válts zenekart, ha úgy érzed, itt nem fejlődsz. Az a lényeg, hogy folyamatosan képezd magad, gyakorolj sokat.
Ha úgy érzed, elég jó vagy, meg vagy elégedve a teljesítményeddel és folyamatosan a maximumra törekszel, akkor hidd el, teljesen másképp fogod látni mások sikerét is. Lehet, semmivel nem jobbak nálad, csak több munkát fektetnek bele.
válasza:Itt az a baj gyökere, hogy a saját helyzeteddel nem tudsz kibékülni, nem? Ebből a szempontból teljesen normális emberi reakció, amit érzel, akkor is ha amúgy káros. Az okot úgy tudod megszüntetni, ha a saját önértékeléseden dolgozol: fogadd el, hogy ti annyira vagytok képesek, amennyire, és próbáld meg pozitívan nézni, amit elértetek. Gondoljátok át, hogy érdemes lenne-e több munkát fektetni abba, hogy jobbak legyetek? Vagy inkább a mostani szinten kéne az eredményeitekben örömet lelni? Tudatosítanod kell magadban, hogy nem kell mindenben neked és a ti bandátoknak lenni a legjobbnak.
A másik, ami inkább tüneti kezelés, hogy tudatosítod magadban, hogy ez egy félresiklott (bár normális) emberi reakció, amit érzel. Az érzéseit valamennyire tudja befolyásolni az ember: maguktól törnek elő, de rajtad áll, hogy hagyod elhalni vagy direkt erősíted. Ezért, mivel ezek téves, félresiklott érzések, hagyd őket elhalni. Ha olyan a közeg, ki is mondhatod: "Nagyon jól csináljátok fiúk, engem meg megesz a sárga irigység, annyira pengék vagytok."
További kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!