Hogyan magyarázzam majd el a pszichológusnak hogy mit érzek ha nem tudom szavakba foglalni?

Megprobálom körülírni hogy mit érzek: Közömbösséget minden iránt, mintha nem számítana az élet, mintha semminek sem lenne értelme. Mintha nem is élnék, olyan mintha egy halott lélek lennék élő testben. Nem vagyok képes semmire. Mérhetetlen üresség van a lelkemben. Olyan mintha nem lennének érzéseim és gondolataim. Nem vagyok szomorú, csak nem érzek semmit. Nagyon nehéz hogy nem bírom szavakba foglalni sem amit érzek. Képtelen vagyok így élni és ha nincs erre gyógymód akkor véget vetek az életemnek. Valakinek van ötlete hogy mi lehet ez? Lehet hogy ez nem is egy létező betegség csak velem van ez és sosem leszek már jobban? Annyira félek, nem bírok így tovább élni. 17/L