Miert és mitől van ennyi panikbeteg/szorongó ember?

Azért ez nem ilyen egyszerű...

Az online tér most teret enged az efféle devianciáknak. Régebben erre nem volt lehetőség, ami azt jelenti, hogy régebben is voltak efféle problémákkal küszködők, csak most jobban szem elé kerül.

Ettől függetlenül én is azt gondolom, hogy a mostani mondjuk 30- társadalomban gyakrabban fordulnak elő deviánsok, mint korábban, csak a differencia kisebb, mint hinnénk.

Miért? Jó kérdés...

Mindenképp szem előtt kellene tartani a 89-es változások után bekövetkezett mélypontot, ami az akkor történtek társadalmi vetülete volt.

Emellett a szorongások kezelése már egyre nehezebben megy, sokkal jellemzőbb a fiatalokra, hogy a való világ kudarcai elől a netre, a közösségi oldalakra menekülnek, és ott felépítenek egy illuzionált világot és építenek maguk köré 34 falat is.

Ha megfigyeljük, a fiatalok egyre introvertáltabbak. Annyira egyediek akarnak lenni, hogy méginkább a divat lett a lényeg, ami pont az egyediség ellentéte, azaz sablonossá teszi őket. A szépségkultusz kényszeres követése elkeseredett harcot okoz sokakban, aminek meg kell pedig felelni.

Szóval nagyon sokrétű a probléma, egy disszertációt megérne a modern generációk devianciáinak vizsgálata...

Egyetértek az #1-vel, jól leírta a lényeget.

Szerintem már pszichológusok sokasága foglalkozik ezzel a témával - világszerte.

1-essel én is egyetértek, egyrészt régen annyira nem kerültek ezek a dolgok nyilvánosságra, fejletlenebb volt a tudomány, meg kevésbé is foglalkoztak szerintem az emberek ezekkel a dolgokkal, de szerintem is több szorongó, depressziós ember van, állítólag statisztikák szerint is. Én ezen egyáltalán nem csodálkozom. Nem állítom, hogy régen minden jobb volt, nem is éltem, hogy ezt meg tudjam ítélni, mert fiatal vagyok még, de tök egyértelmű, hogy egy ilyen világban nő a mentális betegek száma. Nem minden csak rossz, vannak szép és pozitív dolgok is, de sokkal több a rossz dolog ezen a világon. Sz.r az oktatás, alacsonyak a fizetések (az árak meg persze rohamosan növekednek, saját lakása egy mostani fiatalnak teljesen önerőből soha nem lesz stb.), covid, háború, természeti katasztrófák, globális felmelegedés, folyamatos manipuláció a médián keresztül, az emberek egyre kevésbé foglalkoznak egymással, rengeteg az olyan szülő, aki amúgy alkalmatlan a gyerekvállalásra stb.

Engem is érint a dolog, a szorongás főleg. Amikor kerestem pszichológusokat még nyáron, kb. az ötödik volt az, aki tudott vállalni, ebből is látszik, hogy mennyire tele vannak. És egyre korábban jelentkezik, egyre fiatalabb korban, kamaszoknál, már kisebb gyerekeknél is, amin én is meglepődtem.

az előzőhöz még hozzátenném, hogy régebben nem is neveztek betegségnek egy csomó ilyen dolgot.

Én pl. izgulós voltam általános iskolában.

Manapság egy ilyenre már rögtön rámondják, hogy generalizált szorongás.

Vagy pici gyerek nyilván sír, mikor elmegy az anyukája. Jön rögtön az ijesztő kifejezés: szeparációs szorongás.

Stb. stb.

1-es vagyok....

Kiegészítés...

Alapvetően a nők labilisabbak, ezért a mentális problémák nagy része inkább őket érinti.

Akik ugye nem felelnek meg a szépségkultusznak, holott pedig kényszeresen meg akarnak felelni, akkor jön az önértékelési zavar és persze a nervosa, azon belül anorexia és/vagy bulimia. De mostmár a fatorexia és az orthorexia is kezd kialakulni egyesekben...

A kisiklott emberek miatt sokakat ér gyerekkorban trauma, amiket elfojtanak, és kamaszkorban poszttraumás stressz szindrómában teljesül ki, s ez persze őket elérhetetlenné és bizalmatlanná teszi.

Ugyanakkor a személyiségzavarok is egyre "népszerűbbek". Sok a nárcisztikus beütés, BPD, stb.

És mégis mi lenne a megoldás?

Az emberek a saját sebeiket nyalogatják, a Gemeinschaft nem létezik már csak Gesellschaft. Mindenki csak addig segít a másiknak, amíg az sok energiát nem igényel.

Az emberekben nincs tudatosság, ad hoc tudnának bármit is tenni. Túl nagy a konformizmus ahhoz, hogy észrevegyük másokon, hogy gondjai vannak. Sokkal könnyebb nyomkodni az okosat, semmit foglalkozni másokkal... (nekem nincs okosom)

És a pszicho? 10.000Ft/h, és egy depresszió kezelése min fél év. Nincs mindenkinek negyed milliója erre. A család nem ad megfelelő biztonságot.

Jah, meg ne feledjük el azt sem, hogy erősnek, sérthetetlennek kell látszani, a bőgsz, ha szorongsz, az ciki és tuti kiközösítenek. Így hogy nyíljon meg bárki is a kortársainak?

Egyszerűen a deviánsok perifériára szorulnak...

Ez is hozzátartozik mindahhoz, ami miatt ennyire sok az önértékelési gondokkal küszködő fiatal...