Felnőttkori diszlexia tünet jött ki, de nem voltam soha diszlexiás. Mi lehet a bajom? Lent folytatom.

Megcsináltam egy tesztet, mivel még iskolában volt egy diszlexiás osztálytársunk, akkor azt nem fejeztem be, de emlékeztem néhány tünetre, ami jelen van nálam, viszont a tipikus diszlexia egyáltalán nincs. Ezt biztosra tudom, mivel nagyon szeretek olvasni, szövegértelmezésben jó voltam mindig és fogalmazásban is. Olvasni folyékonyan és írni is nagyon gyorsan megtanultam viszont az írásom nem volt szép, mert siettem, de, ha akarok tudok szépen írni.

Olyan tünetek vannak nálam, hogy nem tudom a jobb oldalt és a bal oldalt reflexből soha megkülönböztetni, csak kéz emeléssel, de 40%-ban ígyis tévesztem.

Akkor lett ez zavaró, amikor a múltkor az egyik közeli városban egyedül kellett elmenjek egy 300 méterre található helyre, ahová 4x mentem már el, csak nem egyedül, és teljesen a másik irányba indultam volna, és a helynek a közelébe se tudtam volna, hogy oda kell betérni, csak a felirat tette biztossá, de GPS el megtaláltam. Viszont, ha a GPS nem mérte volna be, hogy merre állok, indulok el, akkor nem ment volna.

A legközelebbi város, ahol a középsulit végeztem, két út indul a körforgalomtól és annyi az egész város, de most sem vagyok biztos, hogy melyiken kell induljak, ha egy konkrét helyre akarok érketni. Tájékozódásom is nulla.

Telefonbeszélgetéseket sem tudok átadni, 2x hívtam fel a barátnőmet a múltkor, hogy zöld vagy fekete blúzot vegyem meg neki. Egy történetet pedig általában 3 féle szempontból kell elmagyarázni, hogy felfogjam, és akkor is lesznek kérdéseim.

Nem emlékszem arra, hogy valamit megtudtam volna tanulni tökéletesen. Maximum 2 mondat az, amit tökéletesen megtudok jegyezni, de hamar elfelejtem. Idegennyelvből kellett érettségizzek mind főtantárgy, és konkrét szavakat kb.100x kérdeztem újra a tanártól, mert nem maradtak meg. Viszont minden leckét megértettem és felfogtam, de csak a saját kifejezéseimmel szavaimmal tudtam átadni. Segítség nélkül soha nem sikerült volna.

Más dolgokkal meg pontosan az ellentéte van, az agyam nagyon jól asszociálja a témákat, a többi tantárgyból alapműveltségemből mentem át teljesen. Ha valaki azt kérné beszéljek egy fél órát egy témárol, amit kifejtene ő röviden simán menne folyékonyan, improvizálva, és összeszedetten.

Iskolában nem voltam jó tanuló, csak ami érdekelt annak pluszban is utána néztem, nem érdekeltek a minősítések. Most egyetemen feltalálom magam.

Barátkozással nincsenek gondjaim, kissé nehezen nyitok az emberek felé, de kezdeményezni is szeretek.

Elvont témákról, akár filmek vagy könyvek, órákig is tudok beszélgetni és új meglátásokat fedezni fel.

Eddig nem zavart nagyon, viszont egyre több az olyan helyzet, ahol zavaró, hogy egyáltalán nem tudok fejbe számolni, és egyszerűen megérteni dolgokat, amik mások számára simán mennek.

19/L