Autista gyerek mikor kezd el egyes szàm elsö szemelybe beszelni magârol?

Ebben az életkorban már tudják vizsgálni autizmua gyanúval. Azért is lenne nagyon fontos megnézetnetek, ha felmerül a gyanú, mert hatékony (szakember által történő) fejlesztéssel ilyenkor még gyorsan és sokat fejlődhet. Illetve nektek is jobb, ha tudjátok, van-e szúksége segítségre, és ha igen, akkor pontosan miért és miben.

Három évesen már tudnia kellene az E/1-et magabiztosan használni, de alkalmanként még beleférhet az E/3.

A legtöbb esetben egyedi megközelítést igényelnek, fel kell keresni szakembert (a végén leírom milyen szakemberek jöhetnek szóba többek között), aki figyelembe veszi a gyermek egyéni erősségeit és gyengeségeit. Leggyakrabban alkalmazott tanulási módszerek:

- személyre szabott tanulási program, kognitív fejlesztés, a társas készségek fejlesztése

- érzékszervi integrációs terápia (SIT= sensory integration therapy):

Az autizmussal élő gyerekek érzékelésének és kommunikációs készségeinek fejlesztését célozza. A terápia a gyerekek érzékszervi információ-feldolgozásának és reagálásának fejlesztését célozza, amelyek lehetővé teszik számukra, hogy másokkal jobban kapcsolatba lépjenek, és jobban megértsék és kifejezhessék a saját érzéseiket. Az SIT-ben a terapeuta speciális eszközöket és játékokat használ a gyerekek érzékelésének és viselkedésének fejlesztésére.

- kognitív viselkedés terápia: segíts az autista gyerekeknek megérteni és kontrollálni a viselkedésüket, hogy kapcsolatteremtési képességek fejlesztése másokkal, és jobban megértsék és kifejezhessék a saját érzéseiket segít nekik ösztönözni a kívánt viselkedést. a pozitív kapcsolatok kialakítását, a szociális interakciókat, a szabálykövetést és a személyes önállóságot. Az SIT-hez hasonlóan a viselkedésterápiának is vannak olyan speciális eszközei, amelyek segítik a gyerekek érzékelésének és viselkedésének fejlesztését. Ezek közé tartoznak a szociális készségek tanítása, a tanulási stratégiák használata, a személyes készségek fejlesztése, a pozitív megerősítés, a különböző tanulási stílusok alkalmazása és a viselkedési kódolás. Az autista gyerekek számára a viselkedésterápia hatékony módszernek bizonyulhat a viselkedésük jobb megértésére és kezelésére.

- viselkedési kódolás terápia: Ez egy olyan módszer, amelyet az autizmussal élő gyerekek viselkedésének jobb megértésére és kezelésére használnak. Az eljárás célja, hogy segítsen az autista gyerekeknek megérteni, hogy milyen viselkedésre válaszolhatnak adott helyzetekben. A viselkedési kódolás során a terapeuta megvizsgálja, hogy a gyerek milyen viselkedési válaszokat ad a különböző helyzetekben, és segít a gyereknek megtanulni, hogyan reagáljon helyesen a különböző helyzetekre. Ez a megközelítés hasznos lehet a viselkedési problémák kezelésében, mivel segíthet az autista gyerekeknek megérteni és megfelelően reagálni a különböző helyzetekre. A viselkedési kódolás a viselkedési terápia részeként is alkalmazható, és az autista gyerekek számára nagyon hasznos módszer lehet a viselkedésük jobb megértésére és kezelésére.

További hasznos dolgok:

Személyre szabott oktatás: Az autista gyerekeknek személyre szabott, jól szervezett tantervet kell kínálni, amely figyelembe veszi a gyermek egyéni igényeit és stílusát.

Vizualizációs technikák: a vizualizációs technikák hatékonyak lehetnek, mint például a színes diagramok, ábrák és fényképek használata.

Játékos tanulás: nagyon hasznos lehet, például játékos feladatok, játékos szoftverek és játékos terápiás tevékenységek formájában.

Tanulási célok kialakítása: egyértelmű, konkrét tanulási célokat kell kialakítani a gyereknek, amelyek könnyen megérthetők és megvalósíthatók. Például:

- Beszédfejlesztés: Tanuljon meg egy új szót, kifejezést naponta.

- Szociális interakciók: Fejlessze a szociális interakciókat, például a szemkontaktus, a várakozás és a visszajelzés kialakításával.

- Matematika: Tanuljon meg számolni 1-től 10-ig, egyszerű matematikai feladatokat, mint például az összeadás és a kivonás.

Fontos lenne találnod egy terapeutát aki ezeknek a szakértője: gyerekpszichológus, gyerekgyógypedagógus, fejlesztőpedagógus, beszéd- és nyelvterapeuta, logopédus.

Szerintem háziorvos vagy autista gyerekekkel foglalkozó alapítványok is segíthetnek szakembert találni, ha szükséges.

Klassz, hogy itt már minden lehetséges (elméleti) fejlesztési lehetőség megjelent, csak az nem, hogy a gyereket mielőbb ki kell vizsgáltatni, nem mással, mint a területileg illetékes megyei szakértöi bizottsággal. Autizmust csak ők diagnosztizálhatnak. Lehet addig is fejleszteni, de minek, ha nem tudjuk, pontosan mi a probléma és milyen fejlesztésre szorul.

A mozgásfejlesztést azért "nyomják" mert magával hozza az idegrendszer fejlődését is, de korántsem biztos, hogy ez a gyerek számára megfelelő módszer.