Extrém igazságérzet az valamilyen mentális betegségre köthető vissza? (Amikor már hűnek lenni többet ér, minthogy segítsem önmagam)

"Azt érzem, hogy maszkot kell viselnem szociális helyzetekben, és ez olyan extrémitásokig fajul, hogy ha nem viselem a maszkot akkor nem fogadnak el"

Ha maszkokat viselsz, akkor már nem vagy hű magadhoz, nem gondolod?

Beléptél a körbe, akkor viszont önmagaddal hasonultál meg.

Ha önazonos vagy, akkor hitelesen élsz és lehet hogy bosszantani fogja a környezetedet, mert ők nem így élnek.

Valamit valamiért.

Sajnos ilyen világot élünk.

Egyik se könnyű!

Vannak, csak kevesebben! Pár százalék!

Legyen 20% és sokat mondtam!

30 évesen már dolgozhatsz azon, hogy semmit sem KELL, minden a te döntésed. Ha önazonos szeretnél lenni, légy önmagad, ne hordj maszkot, nem fog mindenki szeretni, csak azok akik értenek.

Akik meg nem értenek, azokkal nincs dolgod.

A te döntésed, a te életed. Én már megettem a kenyerem javát (😅😅😅), 54 éves nő vagyok. Sose voltam olyan, mint az átlag és tinikorom vívódásai után a húszas éveimben ledolgoztam a mások felé való megfelelési kényszereimet, pedig jó nagy fóbiáim voltak (!), egyszerű úton járok, az vagyok akinek látnak, hiteles, önazonos, csak azt kellett megtanulnom, hogy ne foglalkozzak azzal ki milyennek lát vagy inkább milyennek szeretne látni. Az évek során lekoptak mellőlem azok az emberek, akiknek nem tetszettem és hozzám csapódtak olyanok akik kedvelik azt, aki vagyok és akikkel én is jól vagyok. Van férjem, gyerekeim, közeli és távoli barátok, nem vagyok egyedül. Van aki szeret van aki nem. Semmi baj nincs ezzel.

Szerintem egy önazonos ember nem marad egyedül az életben, szerintem azok lesznek magányosak akik maszkot hordva eljátszanak egy képzelt világot, ami előbb -utóbb összeomlik.

Nem kell megjátszanod, hogy mindenkivel kedves vagy, csak ha az szívből jön. Nincs annál rosszabb, ha valaki érdekből kedves. Viszont a nyers igazság emberek képébe tolva sem jó megoldás, ez agresszív. Találd meg a békés utat. Nem kell mindenkivel vitába szállni, nem kell mindenkinek az igazadat bebizonyítani, mert nem fogja mindenki érteni. Nem vitatkozunk idiótákkal.

Az erős igazságérzet bizony egy kicsit az egó. Attól még lehet alacsony az önbecsülésed és azért nyomod egóból a te igazságodat, hogy ezzel visszaigazolást kapj magad felé, hogy elég jó vagy, ezzel erősíted az önbecsülésed. De ez csak átmenetileg hoz örömet, utána újra és újra szorongani fogsz, újabb megerősítésre van szükséged és ez egy ördögi kör amibe már mentálisan bele lehet fáradni és igen bele lehet betegedni.

Fordítsd meg a folyamatot: az igazságaid hangoztatása helyett foglalkozz a belső békéd megteremtésével és a belső önbecsülésed megerősítésével. Nagyon fontos, hogy a belső önbecsülésed akkor lesz stabil, ha ehhez már nem lesz szükséged külső megerősítésekre, nem a környezetedtől várod a visszajelzéseket. Ehhez önismeret kell, önfejlesztés, önelfogadás, hosszú és rögös út amelyen kevesek járnak. Könnyebb a maszkot felvenni.

Te döntésed, melyiket szeretnéd?!