Járok kezelésre, mégis erősödik egyre jobban az öngyilkosság iránti vágyam, mert siklik ki az életem, mit tegyek?
Sziasztok
Sajnos a gyerekkoromtól egészen mostanáig (25N) nem túlozva el, de az életem tragédiák és negatív életesemények sorozata. Folyamatosan bántalmazva voltam, hol két otthonomban (elvált szülők), az összes párkapcsolatomban (másolt minta). Annyira elhíresült a történetem a környéken, hogy milyen "balhés" a családom az interneten (cyber bullying anno), hogy mikor iskolát is váltottam, a szóbeszéd elterjedt,és ez kihatott a baráti kapcsolataimra. Nem akartak velem szóba se elegyedni, vagy hagytak, bántottak verbálisan. Ezért nagyon bizalmatlan vagyok barátilag is, mert otthagytak vagy kibeszéltek. A munkahelyemen is megaláznak, lenyomorékoznak, mert csendes vagyok vagy kinevetnek és ezt megérzik. Nem túloztam azzal a résszel, hogy mindig volt valami lelkileg megterhelő. Valahol mindig valamely terüketén az életemnek, ahol bántva voltam, vagy otrhon, vagy iskola, vagy munkahely.
Ha tehetném, szeretetteljes családot kerestem volna, hogy örökbe fogadjanak, de sajnos ez sem opció. Párkapcsolatilag bízni nem tudok, barátilag szintén nem. Ismerem az emberi árnyoldalt
Sajnos nem érzem úgy, hogy lenne ebből kiút máshogy. Elköltöztem mar az ország masik felére is, szóval volt környezetváltásom, viszont a párom kiszolgáltatottja lettem és verni kezdett. Ez volt az utolsó nekifutásom. (Egy év után lett ilyen amúgy, előtte egy agresszív megnyilvánulása nem volt)
Egyedül maradtam, vagyok, mint a kisujjam. Nagyon szeretetben, elfogadásban nem volt részem igazán hosszan és stabilan, csak átmenetileg. Ez a kis vágy tart itt. Ezt szeretném végre megtapasztalni, de lelkileg már elfogyott az erőm. Ha ilyen volt az elmúlt negyed évszázadom, nem látom értelmét annak, hogy a másik potenciálisat üresen töltsem el egy romhalmazként...
Nem szeretnék kedélyjavítózni vagy gyógyszert, az nem változtat a helyzeten és a körülményeimen. Nekem kéne, de eddig arányait tekintve két ember van, akik pozitívak az életemben amolyan "haverként", de az életük felnőtt korban nem arról szól, hogy velem és a bajaimmal legyenek elfoglalva és fordítva. Nem csak panaszból szeretnék kiállni, az meg a másik fele.
Erőt kéne vennem magamon és hobbikat csinálni és folytatni? A nap végén úgyse láttam értelmét, mert tartós érzelmi boldogságot nem adott
Ezzel mit tudok kezdeni?
válasza: válasza:Ezt lehet, kihagytam. Voltam már gyógyszeres kezelésen, többön is kötelezően kisgyermekkortól és leszedálódtam csak. 22 évesen hagytam abba végleg.
Az elvonási tüneteket hagyjuk is, a mellékhatásokat szintén nem szeretném újra átélni. Széles skálája van a termékcsaládoknak, de eddig egyiket sem találtam meg, ami számomra jobb lett volna
válasza:Nekem sokat segített az antidepresszáns, konkrétan az életemet mentette meg. A megoldás az lenne, hogy elköltözz, egyedül élj, ne függj senkitől, ne kelljen alkalmazkodnod senkihez. Ha a munkahely sz.r is, sokat segít, hogy otthon nyugalmad van, nem bánt senki.
Viszont a munkahelyi állapotokat is érdemes lenne kezelni, mert az elfogadhatatlan, hogy a kollégád lenyomorékoz. Ezzel a főnöködhöz kellene fordulni, ugyanis az ő feladata a nem mérgező munkakörülményeket megteremteni az alkalmazottai számára. Merj kiállni magadért és a jogaidért.
válasza:"Erőt kéne vennem magamon és hobbikat csinálni és folytatni?"
Megválaszoltad a problémádat. A múltat megváltoztatni nem lehet, de rágódni sem kell rajta. Ne kívülről várd a megváltást, irányítsd magad az életedet. Ne akarj más emberre ráakaszkodni, mert a felemás kapcsolatnak súlyos ára van.
#3 Mi vált be? Feltéve ha nem baj, hogy megkérdem. Illetve örülök, hogy hatott.
Nem tudok egyedül lenni a gondolataimmal, mert még inkább csak magamba roskadok és erősödik a gondolatáramlás negatív irányba (eddig ezek a tapasztalataim, de lehet talán az egészséges egyedüllétet is talán tanulni? Nem tudom, velem ez a helyzet)
A munkahelyre kitérve: az első munkahelyemen a főnök ordibált, de ott mindenkivel, meg k. anyázott. A másodiknál rosszabb volt a légkör hírhedten, én a pénz miatt maradtam, de ott ennek csúnya böjtje lett, mivel ment a szajházás, a rondázás, volt dulakodás is velem nyilvánosan, utána meg a fenyegetésem utcán, miután kirúgták az illetőt. A mostani enyhébb volt, itt ordibálás ment csak és enyhébb személyeskedés
További kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!