Bizonyos emberek, főleg tinédzserek, mit tennének, ha le kellene törölniük magukat facebookról, vagy valaki megkérné őket szüntessék meg a profiljukat?

Nem kötözködésen szántam a kérdést, én is használom, viszont nincs nálam semmi kitöltve, mert csak chatelni járok fel, és amit muszáj ott beszélek meg, néha jó értesülni ilyen olyan programról, de máshonnan is megtudnám...szóval hetente max. egyszer nézek fel, és ennyi.

Ahogy pörgetem ilyenkor vissza hírfolyamot, látom, hogy (főleg fiatalabb ismerőseim),háromnaponta profilt cserél, oda nem illő idézeteket rak a pózolós képeihez, amit gondolná az ember majd kinövi, de azt látom, hogy ez 13-tól majdnem egészen 35-ig bezárólag (mert felnőtt nők is telefonnal az öltöző fülkében vágnak hülye fejeket), jellemző egy bizonyos, elnézést a kifejezésért 'rétegre'.

Nem vetem el a facebook pozitív használati oldalát, hisz igazából egyetemistáknak lett kitalálva, szólva aki egyetemista, az megértem, hogy az egyetemi élet miatt sűrűn posztol, programok, tanulás, jegyzetek stb. De ettől nem aggatja tele az oldalát olyan képekkel, amit non stop lehet nézni, és a testfelülete 80%-a kin van...

Szóval értem én, mi hogy működik a facen, miért teszik ezt az emberek, önbizalomhiány, magamutogatás, unalom űzés, ideálkép felépítés, stb.

És az jutott eszembe egyik nap, hogy elmehete ez egészen odáig, hogy érzelmileg valaki annyira függő lesz ettől, hogy ha valaki megkéri rá, még ha poén kedvéért is, hogy törölje az egész profilját, akkor nem tudná váll vonva megtenni? Mert amikor látom egyes emberek profilját, ez jut eszembe, hogy kétségbe esnének, hogy akkor most vége a 'világuknak', és nem mutogathatják magukat ott. Mintha nem tudnának nélküle létezni. Ez számomra kb. olyan minta a mosogatószivacshoz ragaszkodnék, és nem akarnám kidobni a kukába, mert szeretem...érzelmileg nem tudom átérezni, mit él át egy ilyen ember...

Mintha azért tennének meg dolgokat, azért mennének el ide-oda, csak, hogy kiírhassák, azért puszilják meg a másikat, hogy megmutassák ők mennyire szeretik egymást, aztán megy a csetepaté este. Úgy látom a facebook az ideálvilágok, és énképek fellegvára lett, ahol nem az információ csere hasznosságán van a hangsúly, hanem értelmetlen dolgok felnagyításán. Én senkitől nem sajnálom a szerelmet, viszont nem értem mért kell 10 képet kirakni amin smaciznak. Mért tudnak párok azon összeveszni, vagy szétmenni!, mert nem rakta ki a másik, hogy vele van kapcsolatban. Hogy ma már ez komoly kapcsolati konfliktus forrás, de már a családokban, rokonságba is betöri magát...'mért nem jelöltél vissza, szégyellsz?'.

Meddig fog ez még terjedni?

Ez most nem panaszáradat, inkább a gondolkodásra, és a személyiségre gyakorolt hatása érdekel, ha valakinek van kedve erről beszélgetni, vagy megosztani a véleményét.