Derealizáció vagy esetleg valami más?

Pánikbeteg vagyok, a pszichiáter felírt nekem Fevarint, amit egy hete kezdtem el szedni. Sajnos a rosszullétek nem csillapodtak, inkább új formában jelent meg a pánik. Éjszaka felébredek az alvásból, a fejem zsibbad, olyan, mintha húzná szét valami, a mellkasomat szintén ilyen fura zsibbadás önti el, aztán üvöltözve átrohanok a szüleim szobájába, hogy megnyugodjak. A pulzusom persze az egekben, de ebből semmit nem érzékelek, csak miután megnyugodtam. Olyan érzésem van, hogy meg fogok halni. Aztán tegnap este más is előjött. Ez egy leírhatatlan érzés, nagyon rossz, közbe ilyen filozófikus gondolatok futnak át az agyamon. Miért vagyunk a világon? Egyáltalán ez tényleg a valóság, vagy valami más? Nehéz megfogalmazni, amit érzek, de olyanokat gondolok, hogy hogyan lehetséges a látás, miért úgy látok, ahogy, magamat miért nem látom stb. És míg ez mind átfut az agyamon, jön is már a zsibbadás és az érzés, hogy most aztán vége, vége lesz ennek a világnak és megyek valami másikba. Meg olyan is van, hogy nézem az anyukámat és azt gondolom, hogy tényleg így néz ki? Mi van, ha egy idegen ember, nem is az anyukám? Mi lehet ez? Kérem, akinek volt hasonló, az írjon vagy bárki, aki egy picikét is tud segíteni, az segítsen! Köszönöm.

17/L