SOS! Nagyon félek a nőgyógyásztól?

Orvoshoz menni muszáj, voila: [link]

Felhívod akkor a másik nőt, vagy elmész gyermeknőgyógyászatra. Én öt férfinél voltam, egyik sem foglalkozott velem különösebben, majd elmentem egy nőhöz, aki érdemben cselekedett. Férfihez így én már többet nem mennék. Rossz tapasztalat.

Minél előbb telefonálj, mert ez nem múlik, csak vannak enyhébb, meg több tünetet produkáló időszakai.

Kinek mi a tapasztalata. Én pont úgy jártam, hogy a női doki volt bunkó, így elmentem egy férfi dokihoz aki nagyon kedvesen bánt velem. Nem kell tőlük félni, nem a nőt látják benned hanem a beteget akin segíteni akarnak.

Én egyébként szintén baromi szégyenlős vagyok, így mindig hosszú pólóban megyek vagy szoknyában amit nem kell levennem, csak felhajtja és ennyi.

Gyerek nőgyógyász férfiról azért valahogy nem az egészség az első ami eszembe jut! (A rengeteg szakorvosi lehetőség közül vajon miért éppen a gyereklányok nemi szervére vetette rá magát?...)

Mindenképpen keress női orvost elsőre.

ma 14:28

neked van piszkos fantáziád és nem annak a férfi orvosnak aki gyereknőgyógyászatot válassza szakterületének.

Nálam jobban senki nem fél a nőgyógyászoktól, ezt bátran ki merem jelenteni. Ennek oka egy gyerekkori baleset és az azt követő műtét, illetve a nőgyógyászok műtét előtti, alatti és utáni viselkedése. Mindegy, hogy női vágy férfi orvos, többször volt már pánikrohamom is nőgyógyásznál, de ha baj van, mindig ráveszem magam, hogy elmenjek és eddig mindig túléltem, semmi fájdalmas nem történt, sőt már egy terhességet is sikerült végigcsinálnom egy szüléssel, mégis mindig remegve megyek az orvoshoz és félek tőle, pedig egy áldott jó ember az orvosom, akivel már-már baráti a viszony, rengeteget viccelődik, óvatosan vizsgál. Egy tanácsot tudok csak adni: nagy levegő és menj el, de ha bunkó az orvos, akkor nyugodtan hagyd ott vizsgálat előtt, nem vagy köteles beleegyezni q vizsgálatba, ha nem olyan a.stílusa. Én ezt rontottam el. Fiatalabb koromban futottam bele többször is bunkó orvosba, és túl mimóza voltam, de most már nem hagyom magam. Volt ráppélda, hogy bekerültem nőgyógyászatra mentővel, de mivel az ügyeletes egy állat volt, így addig balhéztam, amíg beletörődtek, hogy én bizony megvárom a saját orvosom.

OFF: Az én nőgyógyászom pl gyereknőgyógyász is és férfi. Nem azért választotta ezt, mert egy perverz állat, hanem mert kellett két gyereknőgyógyász q városban, és mivel csak férfi orvosok vannak, így a főorvos mást nem is tudott választani. És ő két fiatal dokit kért fel, akiknek van lányuk, abban bízva, hogy ők jobban megtalálják a hangot a kislányokkal. És én ki merem jelenteni, hogyha gyerekként az ő keze közé kerülök, akkor nem alakul ki ilyen szintű szorongás bennem a nőgyógyászom irányába. De valahogyan nem tett jót a lelkemnek, hogy a nőgyógyásznő úgy kezdett el összevarrni, hogy nem altattak még el, hogy két hét múlva varratszedeskor lefogatott, mert nem találta a varratokat, amikről elfelejtette, hogy felszívódóak, így feleslegesen keresi őket, és feleslegesen szabta fel az egyik sebet és feleslegesen kiabált velem és édesanyámmal is.