Ha netalán nagy káosz alakulna ki és összeomlóban lenne a gazdasága vírus miatt, akkor hol lenne jobb élni fővárosban vagy vidéken?

Én viszont azt mondom, vidéken lenne jobb egy teljes összeomlás esetén!

Pösti gyerek vagyok, de mivel apám Szabolcsi és szőlős telkünk is volt világ életemben, így értek a földhöz is. Szüleim nyugdíj óta vidéken élnek a fővárostól 150 km-re.

Ha megnézzük a világvége után játszódó könyvek, filmek okosságait, továbbá a háborúk történeteit, akkor egyértelmű, a vidék élhetőbb lenne egy teljes összeomlás esetén.

A legegyszerűbbeket nézzük: Ha nincs áram, nincs gáz, nincs vízszolgáltatás, nincs távhő, akkor miként élhetők a városok? Vidéken lehet fűteni fával kályhában, kandallóban. Egy panelban, miként lehet fűteni távhő, gáz nélkül? Még kémény sincs!

Ha nincs vízszolgáltatás, azaz nem folyok a falból a csapvíz, honnan vesznek ivóvizet a városokban? Ott nincsenek kutak!

Ha kifosszák a boltok készletét, akkor milyen élelmet lehet találni a városokban?

(Ha most politikailag nem is népszerű ember, a háború idején 1919 tavaszán Latinka Sándor volt, aki megalakította az első TSZ-t azaz Termelőszövetkezetet. Neki köszönhetően újra lett élelem az éhező fővárosban, a nagyvárosokban.)

(most tűnik fel, milyen furcsa, 1919 volt akkor, most pedig 2020 van)

Ha belegondolunk, nem ártana felhívni a figyelmét a vidéken élőknek a mostani vészhelyzeti állapotban, hogy jó lenne, ha aktivizálnák magukat és újra termelnének a kiskertekben is. Újra fel kéne virágoztatni a háztáji kerteket, baromfi és állattartást! Mert évek óta egyre jobban hanyatlik mindez. Könnyebb elmenni a lidl-be, tesco-ba, cba-ba, penny-be, mint otthon termelni, kertészkedni, állatot tartani. De, mi lesz, ha kiürülnek a boltok?

"Pösti gyerek vagyok, de ... értek a földhöz is."

Úgy könnyű. :)

- A kutak mérgezettek a rengeteg növényvédőtől

- A nap annyira éget, hogy nem marad élve növény

- A háztáji állatokat antibiotikummal kell kezelni, mert megdöglik

Csak egy pár dolog a nehézségekből.

4.: a legtöbb kút jóval mélyebbről indul és mélyebben áll meg a szintje, mint ameddig a növényvédő permetek le tudnak hatolni a földbe. Az állatokat meg nem kell antibiotikumozni, ha nem tömegesen tartják őket. Évekig volt sertésünk, tyúkunk, nyulunk, sosem kellett őket gyógyszerezni. Az égető Napról nem tudok mit mondani, ha rendesen van locsolva a veteményes szárazság idején, akkor nem hiszem, hogy elszáradna, nálunk legalábbis nem volt ilyen. Aztán ki tudja, lehet, hogy az Alföldön más a helyzet, mint az Északi-középhegységben.

"Újra fel kéne virágoztatni a háztáji kerteket, baromfi és állattartást! Mert évek óta egyre jobban hanyatlik mindez. Könnyebb elmenni a lidl-be, tesco-ba, cba-ba, penny-be, mint otthon termelni, kertészkedni, állatot tartani."

Ez csak és akkor tudna működni, főleg az állattartás része, ha az emberek nem járnának 8-12 órába dolgozni. Amellett sem idejük, sem energiájuk nap mint nap még az állatokkal, veteményessel foglalkozni.

Ami engem illet, nem vagyok ellene a baromfitartásnak a saját életemmel kapcsolatban, de levágni nem lennék képes őket. Utána forrázom én, tollazom, de meg nem ölöm és fel nem boncolom. A veteményesben meg azt utáltam mindig, hogy a tűző napon kell dolgozni, amit egyébként is kerülök. Ha lenne lehetőség magaságyású veteményesre, amit le tudunk fedni lebomló fóliával, hogy csak az keljen ki, amit ültettem és ne kelljen gyomlálni, akkor megfontolnám.