Nagyon rosszul éltem meg az egész életemet az emlékeim még mindig kiborítanak és gyötörnek hogyan tudnék megszabadulni tőlük!?

Azt írod:"meg sem kellett volna születnem". Ezt ugyan senki sem kérte, de itt vagyunk. Nekem például azért kellett megszületnem, mert apa, azt mondta anyának, ha nem tud teherbe esni, el sem veszi. Fiút akart volna, de lány lettem. Aztán a húgom is, őt el sem akarta hozni a kórházból. De ez mind mellékes, csak szemléltetni szerettem volna, hogy kellett, vagy sem, de születtünk.

Az rossz emlékeidet valahogy el kellene engednek. Akár úgy, hogy kiírod magadból, és amikor minden sérelmet, fájdalmat leírtál, akkor elégeted, vagy papírhajót hajtogatsz belőle, és a folyóra bízod. Mindegy, csak engedd, hogy elhagyjanak, és megkönnyebbülj. Ha az írás túl lassú, akkor egy csendesebb / magányosabb helyen ki is beszélheted magadból, mi az, ami fáj, vagy bánt. Csak szabadulj meg végre.

Mert ha ez a sok emlék kínoz, és gyötör, az előbb lelki, majd testi tünetekben is megmutatkozik. Szó szerint megbetegít a dolog.

Kívánom, hogy meg tudj szabadulni a téged gyötrő rossz emlékektől, s ha ez megtörtént, találj egy új, jobb célt. Váljon szebbé, és jobbá az életed!