Nekted mi ad motivációt? 22/F

A saját tapasztalatomat tudom elmondani. Olyan általános iskolába-gimnáziumba jártam, amit az évek alatt megutáltam (ugyan abban az intézetben 1-12ig lehetett volna maradni). Számomra a tanárok jelleme, a hozzám való viszonyulása hatalmas motiváló erő, ha jól érzem magam, motivál. Ott nem éreztem jól magam, nem voltam motivált, nem is voltam jó tanuló. Vagyis annyira rossz se voltam, 4.2-4.4 körüli átlagom volt. Itt például az utolsó évzárón, amikor a legjobb volt az átlagom, mert tudtam, hogy átmegyek egy másik gimibe, nem kaptam jutalomkönyvet. Ezzel nem is lett volna baj, ha az ofőm nem jött volna külön hozzám magyarázkodni, hogy jajj nem volt olyan jó az átlagom. Utána kiderült, hogy nálam rosszabb átlaggal is kaptak dícséretet. Meg olyan volt, hogy elmondtam mi szeretnék majd lenni és megmondták, hogy gondoljam át, mert túl kövér vagyok hozzá, és hasonlók.

Protekcióval kerültem át másik gimibe. Esélyem nem lett volna a felvételi pontjaimmal bekerülni. Ha lett volna osztályelső, az lettem volna érettségikor.

Itt például olyan történt, hogy a 2. idegen nyelv, amit választottam, nagyon nem ment át nekem. A tanár teljesen megértette, év végén 4.0 átlagra is ötöst adott és így engedett el (osztályzó vizsgát tettem és átmentem másik nyelvi csoportba).

Most az egyetem alatt szörnyen érzem magam. A hatalmas motiváltságból a gödör aljára estem. Semmi motiváltságom, depressziós vagyok. Egy szakma volt csak a szemem alatt, mostmár fogalmam sincs, mit akarok az éltememmel kezdeni.