Mi történik, ha az njt.hu-n (Nemzeti Jogszabálytár) egy jogszabály szövege hibásan (a Magyar Közlönyben megjelentétől) eltérően jelenik meg?

Nem tűnik hibásnak, mert a "ne" szóval dupla tagadás lenne a mondatban. Vedd ki a felesleget, és csak a lényeget olvasd:

"Tilos megállni [...] vasúti, illetőleg villamospályán és ezekhez olyan közel, hogy a jármű a vasúti jármű, illetőleg a villamos közlekedését akadályozza" -> Azaz tilos megállni úgy, hogy a vasúti járművek közlekedést akadályozza.

Ha belerakod a "ne" szót, akkor ezt kapod: Tilos megállni úgy, hogy a vasúti jármű és villamos közlekedését ne akadályozza. Ha tilos úgy megállni úgy, hogy ne akadályozza, akkor azt jelenti, hogy kötelező úgy megállni, hogy akadályozza.

Azért egy törvény szöveg jó pár lektoron átmegy, hogy ilyen elütések ne legyenek benne, főleg nem teljesen ellentétes jelentések. Szerintem csak a hosszú mondat zavart meg téged, mert egy mondaton belül kétszer nem tagadhatsz valamit. Ha valamit "tilos nem csinálni", akkor azt jelenti, hogy "kötelező csinálni".

Nincs benne hiba.

A szövegértésedben viszont annál nagyobb.

Ha bele tesszük a "ne" szót az általad jelölt helyre, akkor úgy szólna pontosan, hogy: tilos úgy parkolni, hogy a jármű ne akadályozza a kötött pályás közlekedést.

Tehát csak akkor parkolsz szabályosan, ha akadályozod vonat és villamos közlekedést.

Kérdező ezt alaposan benézte.

A szöveg - mint felettem kifejtették - így helyes ahogy van.

A [...] helyére illeszd be ezt.

"(5) Tilos megállni:"

Illetve vegyél egy magyar nyelvtankönyvet.

Bazze ne legyél ilyen értetlen!

Nem kell a "ne" szó. Ne nélkül helyes.

Eredeti mondat leegyszerűsítve:

"Tilos megállni villamospályán és ehhez olyan közel, hogy a jármű a villamos közlekedését akadályozza."

Jelentése: Ott nem állhatsz meg, ahol akadályozod a villamost.

Ha betennéd a "ne"-t, akkor így hangzana:

"Tilos megállni villamospályán és ehhez olyan közel, hogy a jármű a villamos közlekedését ne akadályozza."

Ez így értelmetlen, a mondat egyik felét nem tagadod, másik felét tagadod, miközben mindkettő az akadályozást sorolja fel.

Ennél szájbarágósabban tényleg nem lehet leírni.

✎ 1/ anonim válasza: [Azért egy törvény szöveg jó pár lektoron átmegy, hogy ilyen elütések ne legyenek benne, főleg nem teljesen ellentétes jelentések. Szerintem csak a hosszú mondat zavart meg téged] 2022. máj. 8. 20:00

✎ 2/ anonim válasza: [Nincs benne hiba. A szövegértésedben viszont annál nagyobb.] 2022. máj. 8. 20:06

✎ 3/ anonim válasza: [Kérdező ezt alaposan benézte. A szöveg - mint felettem kifejtették - így helyes ahogy van.] 2022. máj. 8. 20:16

✎ 5/ anonim válasza: [Illetve vegyél egy magyar nyelvtankönyvet.] 2022. máj. 8. 20:57

Nem a kérdező szövegértésével van gond, nem zavarta meg a hosszú szöveg, nem nézte be, nem neki kéne nyelvtankönyvet vennie, hanem a válaszokban ezeket tanácsolóknak.

Nem a kérdező hiányolja a „ne” tiltószót, nem is szövegértelmezéssel van gondja, hanem azt kérdezte, hogy ha két nyilvános jogszabálytár eltérő hatályos jogszabályszöveget tartalmaz, akkor melyiket kell érvényesnek tekinteni? (Például a jogalkalmazó: rendőrség, bírósság melyiket tekinti mérvadónak?)

Van két jogszabálytár:

• a net jogtár, ami „Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye - Wolters Kluwer – Jogtár”,

és a

• Nemzeti Jogszabálytár, ami „mindenki számára térítésmentesen igénybe vehető jogszabálykereső szolgáltatás. A Nemzeti Jogszabálytár tartalomszolgáltatója és a szolgáltatás üzemeltetője a Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Kft.”

A két jogszabálytár hatályos szövegei közül az egyikében az 1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet a közúti közlekedés szabályairól 40. szakasz 5. bekezdés g) pontjának szövegében ott van a „ne” tiltószó, a másikéban nincs.

Képeken:

[link]

[link]

A 𝐯á𝐥𝐚𝐬𝐳: a kérdezett kettő közül egyik sem hiteles; 𝐡𝐢𝐭𝐞𝐥𝐞𝐬𝐧𝐞𝐤 𝐚 𝐌𝐚𝐠𝐲𝐚𝐫 𝐊ö𝐳𝐥ö𝐧𝐲 𝐬𝐳ö𝐯𝐞𝐠é𝐭 𝐤𝐞𝐥𝐥 𝐭𝐞𝐤𝐢𝐧𝐭𝐞𝐧𝐢.

Ugyanis, a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény hatályos szövege ezeket tartalmazza:

• 25. § (1) Magyarország hivatalos lapja a Magyar Közlöny. A Magyar Közlönyt a kormányzati portálon történő elektronikus dokumentumként való közzététellel kell kiadni, melynek szövegét hitelesnek kell tekinteni.

• 29. § (1) A Nemzeti Jogszabálytár kormányrendeletben meghatározott tartalommal és honlapon, elektronikus közszolgáltatásként működő, bárki számára térítésmentesen hozzáférhető elektronikus jogszabálygyűjtemény, amely - kormányrendeletben meghatározottak szerint - felületet biztosít különösen az Alaptörvény, annak módosításai és a jogszabályok kihirdetett szövegének, a Magyar Közlönyben közzétett közjogi szervezetszabályozó eszközök szövegének, valamint az időállapotok szerint egységes szerkezetű szövegek közzétételére.

Tehát: a net jogtárról a jogszabály kihirdetése kapcsán szó sem esik, a Nemzeti Jogszabálytár szövege pedig nem hiteles; legalábbis ezt nem jelenti ki róla jogszabály.

Amire lehetőségem van:

• mindkét jogszabálytárból megállapítható, hogy ennek a pontnak a szövege az 1976. január 1. hatálybalépés óta nem változott (nincs változást mutató jelzése).

• A Nemzeti Jogszabálytárban lehet visszanézni korábbi szövegváltozatokat; a legkorábbi, ami elérhető: a 2010. január 1. - 2010. december 31. időszak szövegváltozata: már ez is tartalmazza a „ne” szót.

• A Magyar Közlöny honlapján az elérhető legkorábbi közlöny az 1998. évi 1. szám, ami 1998. január 12-én jelent meg.

• A [link] oldalon elérhetők korábbi Magyar Közlöny számok is, de ez fizetős oldal. Ha lenne egy-két letöltés, vagy egy napi letöltés előfizetési lehetőség, akkor befizettem volna, de a legrövidebb és legolcsóbb előfizetés egyhavi, 5000 Ft; nekem nem éri meg, hogy egy megnézés érdekében megfizessem.

Eléggé rossz, hogy hiteles ingyenest jogforrást csak bizonyos időtartamig biztosít az állam; ha valakinek szüksége van korábbira, akkor fizethet valahol.