40 éves, teltkarcsú, de mások szerint formás nő vagyok. Mit tennétek egy olyan barátnővel, aki állandóan megjegyzi, hogy ő bezzeg nem hízott egy dekát sem 20 éves kora óta, és rám teszi a megjegyzéseket, hogy már nem olyan vagyok mint régen?

Érdekes, engem nem hatott meg, ha valaki az igazat mondta.

El is várom, hogy jelezzék, ha valami nem oké. Ezért is barát a barát. Ne mondja "jaj, de jó az alkatod" ha híztam is.

Magunkon nem annyira vesszük észre, mert 0-24-ben érezzük, látjuk magunkat.

Ahogy szólnak akkor is a barátok, hogy pl fűszer van a fogamon stb.

Ha pedig neked oké a jelenlegi alkatod, mondd meg, hogy neked ez így jó és hagyja a témát.

Beszéljétek meg... Ezért vagytok barátok, nemde?

Ott gond van, ha valaki nem tudja ezen dolgokat megbeszélni.

Ha pedig zavar téged is a dolog, akkor menjetek együtt tornázni, edzeni vagy valami sportot űzni.

Egyik legjobb barátommal 2 ország választ el minket és esti webkamerás beszélgetés közben tornázunk.

Párommal pedig bicózunk.

Akinek helyén van az önismerete, önképe az nem érzékeny ilyen témákra.

Lehet magadon is el kell gondolkodni.

Pl volt kollégám 38 évesen megelégelte a 120 feletti súlyát, dícséretre méltóan leadta 1.5 év alatt.

Egyik barátnőm pedig alakformálást csinált. Férj és gyerek mellett.

Mindig megdícsérem.

Nem hiszem, hogy bántásból jegyzi meg barátnőd a dolgokat.

Sokan elhagják magukat.

Nekem 58-64éves két barátom tornával kezdik a napot.

Figyelnek az egészségükre.

Nekik nincs is komoly gondjaik, mint korabelieknek.

Szeretnék én is ilyen fitt öreg lenni.

Ijesztő látni, hallani azokat, akik 50 felett jajgatnak, minden bajuk van.

Huszonéves koromban már fogtam a fejemet, hogy pl volt suli társak milyen durván elhanyagolták magukat. Az osztálytalálkozón 1 valaki tartotta magát és vele leléptünk 40 perc után.

Főleg, hogy egykori viszonzatlan szerelmem durván elkezdett nyomulni én meg fintorogtam magamban. Mintha plusz húsz éves lett volna.

Beszéld meg barátnőddel őszintén a dolgokat, azért barátod.