Elegem van már! Mit csináljak hogy végre nyugalom legyen?! (kérdés rövid, magyarázat hosszú)

A helyzet:

Anyám meghalt másfél éve,apámmal és nevelőanyámmal lakok.Eddig minden oké,ezzel semmi bajom se lenne.Itt jön a baj:

Apám éjszakai műszakban melózik,és munkája miatt gyakran megy külföldre is.Amíg nincs itthon,a nevelőanyám folyton azt hangoztatja,hogy ő mily szerencsétlen,meg hogy más családban az apa is kiveszi a részét a nevelésből(mily érdekes,apám viszi oóvodába/iskolába a gyerekeket,ő rohangál minden hivatalos ügyet intézni,ő megy el a boltba minden reggel 6-kor hogy legyen friss reggeli!!!)

Nagyon sokszor mondott olyan durva dolgokat apámról,hogy legszívesebben visszapofáztam volna,de nem akartam balhét,és inkább kussoltam.

A nevelőanyám azt hiszi,hogy apám megcsalja őt.Gyakran volt ebből köztük vita is,de végül mindig kibékültek.

Holott apám egyáltalán nem csalja őt,azt se tudom ezt honnan veszi.

Gyakran annyira kiborulok már a rohadt stressztől,hogy kárt teszek másokban/magamban!Múltkor például idegességemben ököllel teljes erőböl behúztam egyet a fa ajtónak.A bőröm rendesen fel is szakadt.

Marha jó nem?!Ez még semmi!Régen,mikor anyám élt,vele és az anyai nagyimmal laktam együtt.Mikor anyám meghalt,minden cuccom(játékok,ruhák stb.)ott voltak.De kedves nagyim nem adta oda nekem az ÉN jogos cuccaimat,mert attól fél hogy majd apám fogja őket használni.Úristen...-.-

Elhúztam nagyanyámtól,remélve hogy nyugalomra és békességre lelek,erre mit kapok?!UGYANAZT!!!

Komolyan mondom,az iskolában van egyedül nyugalmam,reggelnte alig várom hogy elhúzzak a fenébe a házból.Ahogy belépsz a házba,szinte megtapintható a feszültség és az idegesség.És minden egyes nap így telik el.

Persze mikor apa itthon van,ő a cuki-pasi,ő a legjobb,puszi-pacsi.

Ahogy kilép a házból:apád egy szemét,hűtlen mocsok stb.

Mi a francot tegyek már?Apámnak nem merek szólni,mert abból akkora veszekedés lenne hogy vér is folyna talán.

A nevelőanyámnak aztán végképp nem merek szólni,már csak ama kevés nyugalom megőrzésének érdekében.

Ráadásul ezek miatt az utóbbi időkben kezdek egyre agresszívabb lenni,már a legkisebb dolgokon is úgy kiborulok.

Bezzeg régen teljesen nyugodt életem volt...

De most?!

Bocsi,tudom,hosszúra sikeredett,de tényleg már kezd elegem lenni az egészből!Mit tegyek?!Elköltözni nem tudok,nem vagyok még 18.

Köszönöm a válaszokat előre is!