Miért? Csak ennyi. A többi önmagáért beszél!

Hello. Ez nem pont kérdés csak jolesik elmondani ami bánt: tehát vagyok én meg apám memg egy nővérem, na meg van az anyám hát itt kezdödtek a gondok! Lassan 20 leszek és egyszerüen mint (jolismert dolog másoknak is) egy 6 éves: "hol jártál, mit csináltál, kinél... Kivel voltál? " stb. én meg (nem mintha sok köze lenne hozzászerintem) probáljam azt mondani :"nem mondom meg" kapásbol jön a megszokott le***ás de mindegy. Ma viszont közel áltam hozzá hogy kétszer jol arcon vágjam nem mintha ő lenne az anyám! Hazamentem gyakszirol, mondom elmennék ő:-hova? én:-a közeli büfébe valami kajáért mert most ahoz van kedvem. ő:-oké siess.10perc mulva otthon is voltam ez ok. Utánna mondom elmennék mert dolgom volt a nagybratyoval (akit egyébként utál, hogy miér? Ha én azt tudnám! ) közölte hogy nem tetszik neki de menjek. Megjövök kb 3 ora mulva ő már vár hogy hol voltam (mintha nem mondtam volna) én:- nem mondtam? ő:-de mondtad de nem szeretem az ijesmit! én:-mit nem szeretsz? ő:-ha vele vagy! én:-mert? ő:-mert nem és kész! Mért nem tudsz itthon lenni és nekem segiteni csak igy se szó se beszéd elész és én meg le se vagyok szarva! én:-mondtam hogy megyek nem? ő:-a cuccaidat szét hagyod és nekem kell összepakolni utánad (kinthagytam szerinte egy aksis furot a műhelybe nem mintha nem ott lenne a heje, de mindeggy) én:-és azt nem birtad behozni? (ha már annyira baj hogy ott van) Ő:-nem mert én vagyok az anyád és neked az a dolgod hogy nekem segits nem az hogy csavarogj. én:-nem csavarigtam de tudtad hogy holvoltam nem? ésakkor elkezd üvölteni : hogy én hogymerek igy beszélni vele mert az ő korában ezért megverte az apja (hát meg is látszik) és ez nap mint na lejátszodik ez más témában is, és már kezd nagyon elegem lenni ebböl az egészből egyszerüen nem tudok megbékélni vele pontosabban ő veelem mintha nem is a gyereke lennék. Kérdeztem már töle hogy akartak e engem? De a válasz csak nagy csend volt! Hát ezt nem tudom mire vélni. Miez? Mért csinálja ezt? Mivan ijenkor?