Ti, hogyan éltétek meg a gimis éveket, életetek "legszebb" éveit? 17F

17 éves fiú vagyok, nem az a szociális fajta, vagy a nagy bulizós típus, hívő vagyok, és unom az életem. Nemrég mesélte egyik "barátom" az interneten, hogy már elege lett mindenből, és gondolta, kimegy a vasúthoz, majd elé veti magát. Ez az ötlet onnan jött, hogy tényleg nagyon rossz időszak volt akkor az életében, és összeveszett az apjával, az anyja már régóta halott, nem látta értelmét, hogy éljen. Majd mikor már úgy fogta fel, hogy bármit megtehet, akkor nagyon nagy önbizalomra tett szert, és gondolta, odamegy egy lányhoz, és meg is tette, majd pár hét múlva össze is jöttek.. :D Érdekes sztori nem? Egyik pontról a másikra. Én is gondolkoztam már azon, hogy mi lenne, ha.. De az öngyilkosság önzőség is részben, mert, ha elveted magadtól az életed, akkor másnak okozol fájdalmat, azzal, hogy nme leszel neki többé, ugyebár. Nekem is meghált már édesapám, nagyon jó ember volt, szeretett, tanított mindig, mindenben segített, mikor volt ideje a munkája mellett. Amíg élt, addig nem értékeltem, becsültem meg, sokszor szidtam a háta mögött, és most pedig nem vágynék másra, csak, hogy átöleljem.. A sors fintora.. :D Így rövidtávon is belegondolva, most anyám fogadóórákra akar menni, és ha ott megmutatják neki a naplót, meglátja a régi jegyeket, amiket nem mondtam el neki, mert nem akartam frusztrálni vele, épp elég neki is a munkája, de, akkor tuti végem van, mondjuk még ahhoz képest mint amilyen régen volt, ma jól viselte, hogy elmondtam neki egy egyest.. De, pont olyan tanárhoz megy be, amiből hazudtam a jegyeimről előző félévben, és azoknál nem mondtam el a 2-es 1-es meg 3-asokat.. van vagy 6-7 jegy, amit nem mondtam el. Tehát így belegondolva előre is az életbe szar, meg hosszútávot nézve, hogy itt a nyár mindjárt, és ott is tanulni kellesz érettségikre, meg matekfaktra tanulni, meg dolgozni is, mert nagyanyám akar ingyen dolgoztatni a földjén, de anyám azt mondja, hogy megyek majd a plasztik gyárba, ott legalább fizetnek. Jó, de monoton munka 8 órán át, napi 3500 forintért, meg akkor még keljek is fel kora reggel, mert buszozni kellesz, és mire hazaérek lesz 7 óra.. Ja! Meg akkor még tanuljak is! Mit ne mondjak, akkor az elkövetkező nyarak már csak a tanulás-munka párosból fognak állni? Hát, gyönyörű jövőkép, komolyan. Meg, ha fel is vesznek egy fősulira,egyetemre, akkor ott meg 2x ennyit kellesz tanulni, és akkor meg egyáltalán nem lesz időm semmire sem. De legalább már 18 lennék, mit nem adnék érte.. Vagy annyi is elég lenne, hogy 2-3 hónapot előre az időben. Habár elég gyorsan mennek a napok, de nem látom semmi értelmét, csak a jövőre számítok, hogy változni fog a helyzet, persze tudom, hogy nem szabad a jövőre alapozni semmit. Olyan dolog kellene, ami kizökkentene az unalmas hétköznapi életből, és feldobná a kedvem, vagy pörgősebben telne az idő.. De amúgy meg, ha felnövök mi lesz? Ha sikerül felvételiznem, akkor tanulni, tanulni, tanulni, aztán hátha összejön az állás, aztán munka, és életem végéig ezt kell folytatnom. De ezt is lehetne cifrázni, mondjuk, hogy nagyon meggazdagodom, és csak habzsolok, de ez a legjobb változat, mert van rossz iránya is, és az pedig valószínűbb, hogy jön egy akadály a kis életút tervben, például, hogy nem vesznek fel rögtön fősulira, csak 1-2 év múlva, vagy ott jön egy baki, vagy, pont ott is ilyen monoton szar lesz az élet, mint most, és akkor is csak a jövőtől várom a változást? Jó, persze ezt nem tudom megmondani. Elvileg ezek a legszebb éveim, a gimis évek. Rengeteg barát, első barátnő(hogyne, életemben nem volt még) buli, szórakozás. Igen, csak itt pont az ellenkezője történik. Unalom, foreveraloneság(egyedül lét), gépezés bulik helyett, unalom, monoton hangulat szórakozás helyett. Mondjuk most ezzel a kérdéssel is a jelenlegi helyzetet erősítem az agyamban, és csak rosszabb lesz, de legalább leírtam, hogy mit gondolok, mik járnak a fejemben.

Tehát, a kérdés az lenne, hogy aki már túl van ezen a "életed legszebb évei" szakaszon, az, hogy élte meg, vagyis túl az egészet? Valami "trükk", vagy hasonló taktikák, vagy nekem elég egyszerűen, hogy ti hogyan éltétek meg eme időszakot.. Tudom, rossz az életszemléletem, de ez van, jobbat nem tudok elgondolni.

17F

Köszönöm annak aki hajlandó volt végigolvasni, nyugodtan jöhet negatív komment is, vevő vagyok mindenre. :)