Milyen gyerekkorod volt? Történt valami aminek a nyomát még ma is magadban hordozod? Ha igen, mi az? (bővebben lenn)

Hát apám ivott,sose törödött velem és a testvéreimmel,csak a pián járt az esze.Nekem két és fél évesen volt egy immunrendszer betegségem,oviba alig járhattam.Rengeteget voltam kórházba,volt olyan ,hogy nem tudtam lábra állni,mert a betegség ráment az izületeimre,rengetegszer volt 40fokos lázam.

konkrét példa:egyszer mikulás estéje volt,ami a kedvenc napom volt.kb 4 éves lehettem.Az ágyban feküdtem lázasan mikor berontott a nővérem,és elkezdett boldogan kiabálni,hogy itt járt a mikulás...és elvette az ablakból a csomagját.Erre én is felakartam állni,de a lábam nem mondult meg.Elkezdtem torkomszakadtából sikitozni.A mai napig emlékszem rá,akkor mit éreztem.

Az oviban senki se fogadott be, kivülrekedt voltam,hisz alig mehettem oviba,nem éreztek közéjük valónak.Szerencsére a fiúk befogadtak,mindig velük játszottam.

amellett fura voltam és magamnak való.

Az óvónénik úgy gondolták hülye vagyok,és átküldtek egy speciális oviba.Amikor anyunak mondták ,hogy valószinüleg szellemileg visszamaradt vagyok teljesen kiakadt.Mert ő tudta,hogy nem vagyok az csak más vagyok,egy külön világban éltem lelkileg.És nem hallgattam a szabályokra.Úgy éltem az életem hogy voltak ők és voltam én.

A speciális oviban,aztán rájöttek,hogy nem vagyok hülye.Ott megértettek,és elfogadták,hogy más vagyok.Én voltam egy csomó dadus,óvónéni kedvence.Általánosba aztán tök jó tanuló voltam,ott is szerettek a tanárok,úgyanez középiskolában.Minden osztálytársam és tanárom engem okosnak tart ,a barátaim ismeröseim is értelmes lánynak tartanak.Senkinek nem mesélem el a múltam,mert szégyelem elöttük,és egyb. is mintha már csak egy rossz álom lett volna.A betegségem is elmúlt 10éves korom körül.A környezetem életvidám,szép,értelmes,vicces lánynak tart.Rengeteg srác fut utánam,sok barátom van.viszont eléggé magamnak való maradtam.

De a múlt nem hagyott bennem nyomot,úgyse tudok rajta változtatni.=)