Aki jól tud Japánul megtudja válaszolni a következő kérdéseket?

1.

Nincs jelentős különbség. Japában ugye vannak számláló szavak és a számláló szótól függően van, hogy egyik vagy másik gyakoribb, de legtöbb esetben mindkettő elfogadható.

Fejből így nanatsu, nanoka (hát végülis...), shichigatsu ezek csak így jók. Shichiji gyakaribb, viszont nanasai gyakoribb. Szerintem a legtöbb esetben inkább nana gyakoribb.

A japánban ugyebár a tiszteletet nem magazás és tegezés fejezi ki, hanem ennél egy bonyolultabb rendszer, amit az állítmány ragozása fejez ki.

A rendszer alapját 3 szint képezi:

baráti (fudango) [közelebbi barátok, családtagok közt]

udvarias (teineigo) [normális megnyilvánulás]

tiszteletes ("keigo" - igazából a teineigo is már a keigo alsóbb szintje, de általában ha keigo-ról van szó nyelvórán, akkor ezt a két mégtiszteletesebb értik)

[A tiszteletes nyelvezet tovább bomlik igék esetén sonkeigora "tiszteletes nyelvezetre" és kenjougora "alázatos nyelvezetre". Előbbit arra, amit a megtisztelt tesz, utobbit arra, amit te teszel]

A masu-t tekintheted a teineigo segédigéjének. (Másik megközelítésben tekintheted az igék nem-múlt idejű kijelentő udvarias ragozott végződésének)

Masu ragozása részben rendhagyó:

nem-múlt kijelentő: masu

nem-múlt tagadó: masen

múlt kijelentő: mashita

múlt tagadó: masen deshita

[Ugyebár japánban a jövőidő és a jelenidő egybe esik, bár ez egy magyar számára szerintem nem túl meglepő jelenség]

Masu az igék masu-tővét követi (meglepően...).

[Legyen x bármilyen lehetséges mássalhangzó jele, beleértve a semmit is]

Japánban ugyebár minden ige szótári alakban u-re végződik. Ezen túl két tipusra bonthatók az úgy nevezett: godan-okra ["öt alakú", u-végű, első tipusú] és az úgy nevezett ichidan-okra ["egy alakú", ru-végű, második típusú]. Ichidan-oknakat tovább lehet bontani kamiichidan (felső) és shimoichidan (alsó) igékre. Illetve van két kívétel [szokás harmadik tipusunak is nevezni].

Ezeket a csoportokat végződés szerint lehet elkülöníteni és máshogy ragozodnak. (A godan és az ichidan közt van különbség, ichidan tovább bontása csak formális)

godan: xu

kamiichidan: xiru

shimoichidan: xeru

Ha egy ige nem xiru-ra vagy xeru-re végződik, akkor godan, de különben lehet ichidan és godan is. SŐT, a legtöbb esetben ugyanahoz az igealakhoz létezik egy godan és egy ichidan is, és a kettő mást jelent.

Pl a godan kiru az "vágni", míg az ichidan kiru az "viselni". Ezeket sajnos be kell magolnod, viszont ha már ismered kanjiját akkor az ichidanoknál általában a xeru/xiru rész van okkuriganaban (kanji mögé hiragana-ban kiírva), míg godanok esetén általában csak a xu-rész. (Nyilván kiru esetén pont nem áll fenn ez, mert valamit kanjival is kell írni, de pl. 帰る - godan - hazatér vs 変える - ichidan - mégváltoztat)

Szótári alakból masu-alakba való ragozás a következőképp történik.

godan: xu -> xi (és hozzárakod a masu-t)

ichidan: xeru/xiru -> xe/xi (és hozzárakod a masu-t)

Tehát pl.:

kaeru (godan) -> kaerimasu

kaeru (ichidan) -> kaemasu

iku -> ikimasu

oyogu -> oyogimasu

taberu (i) -> tabemasu

kariru (i) -> karimasu

Ne fejelsd el, hogy a t sorban xu az tsu, xi pedig chi (ez elég drasztikus változás):

motsu -> mochimasu

matsu -> machimasu

S sorban pedig a xi az shi.

hanasu -> hanashimasu

A két kívétel:

suru -> shimasu

kuru -> kimasu

Amúgy ezért godan a godan, mert ahogy masu előtt xi lesz, úgy más-más helyzetben lesz xa, xe, és xou is, tehát mind az öt magánhangzót megjeleníti. Míg az ichidan többnyire mindig csak elhagyja a ru-t, azaz csak egy alakja van.

A desu-ről ma már elég hosszasan értekeztem itt:

http://www.gyakorikerdesek.hu/kozoktatas-tanfolyamok__nyelvt..

Még hozzátenném desu ragozását:

nem-múlt kijelentő: desu

nem-múlt tagadó: de wa arimasen

múlt kijelentő: deshita

múlt tagadó: de wa arimasen deshita

de wa-t össze lehet vonni ja-vá, ami kicsit kevésbé formális, de ugyanúgy udvarias.