Barátság vagy csak "kényszerű egymás mellett élés"?

Szóval van egy barátném de valahogy úgy érzem, nem is tudom... ő nagyon egy kritikus természet és én úgy általában mindenkinek meg akarok felelni mindig, neki meg különösen. Sokszor van az, hogy félek kimondani vagy tenni ezt-azt amikor együtt vagyunk, mert félek, hogy kinevet vagy "lehülyéz" . Van más barátom, aki mellett nem érzem ezt, teljesen fesztelen vagyok mellette.

Lehet, hogy ez nem igazi barátság, csak olyan ideig-óráig tartó? Vagy talán el kell fogadjam a természetét ilyennek?