Szoktatok gondolkodni az élet értelmén? Hogy mivégre minden? Milyen következtetésre, végeredményre jutottatok?

Szerintem az elsőnek nagyon nincs igaza. Hogy lehetne az az értelme, hogy boldog legyél? Boldogságot szerintem az után érez az ember miután éveket gürcöl, dolgozott valamin és végre elérte az eredményt, na de mi jogon akarsz te boldog lenni ha egész nap tespedsz a seggeden, jó ha nem anyuci törli ki neked akkor mi jogon szeretnél boldog lenni, vagy hogy várod el boldog életet? Szerintem a boldogságot ki kell érdemelni és ezért nem tudják ma mi az a boldogság, mert sok ember "előállítja" magának a boldogságot drogokkal, vagy hirtelen vágynak a boldogságra, de ilyen nincs, az mind mű, az ilyen emberek sosem éreznek tiszta boldogságot, csak a silány utánzatát.

Tudom, hogy nem az élet értelmét írtam le, de amit az első írt biztos nem az lesz.

Az életnek TE adsz értelmet, a poharad amit hozol nem teljesen üres, de a lényegével te töltöd meg az lesz az életed értelmet.

Ezzel a kérdéssel foglalkozik az egzisztenciális pszichoterápia - logoterápia.

Olvassátok Viktor E. Frankl, Yalom, Fromm könyveit.

Alapvetően szerintem az életnek nincs értelme. Mi, egyének adunk neki értelmet (vagy élünk értelmetlenül). Többféle értelmet is adhatunk, azonban ha az nem mutat túl önmagunkon (azaz ha például mi boldogok akarunk lenni, de nem érdekel a másik boldogsága) akkor az elég önző és kicsinyes törekvés. Ha viszont önmagunkon túl mutat ez a cél, ami értelmet ad az életünknek, akkor teljes és értelmes életet fogunk élni.

…a boldogság ajtaja kifelé nyílik – aki megpróbál >>nekirontani<<, az előtt bezárul. Éppen az zárja el maga előtt a boldogsághoz vezető utat, aki görcsösen igyekszik boldog lenni. Így végeredményben minden törekvés a boldogságra – úgymond a >>végsőre<< az ember életében – olyasminek bizonyul, ami önmagában is lehetetlen.

64. oldal

Viktor E. Frankl: Orvosi lélekgondozás

A logoterápia és az egzisztencia-analízis alapjai