Okos tapasztalt emberek véleménye a következő bölcs kis idézetről?

Első sor: elfogadod a helyzetet, és megtanultad kezelni. Akármiről legyen szó. Engem az első szerelmemre emlékeztet, aki menni akart, és elfogadam a döntését, nem próbáltam meg napi 3 üzenettel megváltoztatni a döntését. Nekem először egy gyerek jutott eszembe, akitől elveszik a játékot. Ő nem uralja a helyzetet mert hisztizni és sírni kezd rögtön.

Második sor: Ha a boldogságot kergeted, nem leszel az. Az akkor jön mikor megfeledkezel magadról, és elengeded magad. Épp úgy mintha mondanám hogy ne gondolj egy rózsaszín elefántra. Minél jobban próbálsz megfeledkezni róla, annal tisztábban látod magad előtt. Amikor viszont nem próbálkozol, idővel elfelejted, és eléred a célod.

Harmadik sor: az utcán szembejövő szép arcú/alakú lányt szeretnéd, de lehet egy olyannal sétálsz épp kézenfogva. Sajnos az ember mindig azt akarja amilye nincs, ritka aki nem ilyen, és ő irigylésre méltó.

Ha valami a tied, többé nem vágy rá annyira mint előtte. Legtöbb esetben ez a párokra is érvényes, és szerintem ez házasságokat tesz tönkre, mert a felek alapvetőnek veszik, hogy a másik már az övék, mitha csak egy telefont vettek volna, de arra nem gondolnak, hogy könnyen össze is törhet, és akkor már késő sajnálni.

Negyedik sor: Minél jobban keresed életed szerelmét, annál nehezebben fogod megatalálni, épp úgy, mint a rózsaszin elefánt esetében. Ha magad adod, olyan emberek fognak megkedvelni, akik hozzád hasonlóak, de ha kutatod és tudatosan próbálsz cselekedni, akkor nem leszel önmagad mert mindent meggondolsz mielőtt cselekednél, és olyankor hajlamos az ember egy ideálnak megfelelni.

Szerintem felfogás kérdése hogy igaz-e. Szerintem nem mindenre értendő. Az álmaid kergetned kell, és akkor is akarod, ha eléred a célod, és megvetted álmaid házát, de ha emberekre gondolunk olvasás közben, akkor urald az érzéseid, légy önmagad, és a megfelelő személyekkel találkozni fogsz.

Vonzás törvénye nekem annyit jelent hogy ami a gondolataid legmélyén van, olyan leszel, az fog veled történni. Ha mélyen legbelül azt hiszed nemfog sikerülni, nem is fog. Ha azt hiszed sikerül, akkor sikerülni fog.

Ha legbelül akarsz valamit, te észre sem veszed, de úgy fogsz cselekedni, hogy végül az valóra válik. Ezek azok a gondolatok amik megjelennének a Harry Potter filmben lévő tükörben.

Írd le te is a véleményed erről (és az én gondolataimról is).

Uralod, ha elengeded

Eléred, ha nem kergeted,

Tied, ha már nem akarod,

Megtalál, ha már nem kutatod

Kb. ugyanazt írja le mindegyik sor, kicsit más kontextusban. Én nem értek egyet vele. Ha van célod és nem mész utána, soha nem fog megvalósulni. Nincs értelme sült galambra várni.

Szerintem ehhez a kérdéshez nem okosság, inkább egyfajta érettség vagy kor kell.

Ez a vers sokkal általánosabb igazságot boncolgat mint a szerelem. Ez az alapvető emberi vágyakat (mindenfélét) veszi górcső alá, mégpedig azok megszerzése és hajkurászása során az emberi érés folyamatait írja le pontosan. Nem tanácsként értelmezendő ez a vers, hanem egy érési fázis állomásaként, mivel e sorok enélkül nem is fedik fel magukat kellőképpen.

>Uralod, ha elengeded

Érés közben mindenki megtanulja, hogy minél többet markol, annál kevesebbet fog. A homok kipereg ujjai közül, legyen az pénz, egészség, szépség, vagy az emberi kapcsolatok. A kapcsolatokban is tudnunk kell elfogadni a másikat emberként és teret adni neki, hogy ne érezze rabnak magát. Mert ha ezt érzi, akkor már el is veszítettük - örökre, csak még nem tudunk róla.

A kalitkába zárt rab madár idővel elhal, vagy örökre elszökik. A nyitott kalitkába tett madárka legtöbbje viszont rendszeresen visszatér megszokott helyére és vidám énekével boldogít bennünket. De a pénz is csak akkor képes fialni, ha nem a párnánk alatt tartogatjuk, hogy megromoljon.

>Eléred, ha nem kergeted,

Az élet kicsit olyan velünk, mint rajzfilmekben a tipikus, kutyán lovagló macska poén, ami egy pecaboton a kolbászt az orra előtt lóbálja. A kutya nem veszi észre, hogy néha meg kellene állni, átgondolni a dolgokat és stratégiát váltani. Elérni ésszel is lehet valamit és nem csak vak taposással, hajtással, mindenki más félresöprése árán. Pedig pont ilyen taposásra bátorít a mai, fogyasztói társadalmi modell is... Aki képes taposás nélkül élni egész életében, azt nevezik életművésznek is, vagyis olyan embernek, aki látszólag semmit se tesz, mégis az ölébe hullik minden. De tényleg semmit se tesz? Persze, hogy tesz: használja inkább a sütnivalóját.

Csúnya példa, de bárki megérti a lényeget belőle: ha valakit fel kell buktatni azt megteheted úgy is, hogy birokra mész vele, és heves harcban dicső módon letépett fülek árán a földre teríted. Ha sok ilyet teszel, a végén nem lesz füled és tele leszel sérülésekkel, amit persze büszkén viselsz, csak épp ez legtöbb esetben elkerülhető lenne.

De megteheted, hogy megvárod, míg előtted elfut az illető és egyetlen aprócska kis mozdulattal kiteszed a lábadat elébe. Cselezni persze nemcsak fizikai módon szoktak, hanem pl. logikai, vagy érzelmi szinten, főleg a szerelemben! A lényeget illetően nincs különbség. Az élethez kell egy kis q.vaság, egy kis csalás néha, ez a lényeg.

>Tied, ha már nem akarod,

>Megtalál, ha már nem kutatod.

A rajzfilmes hasonlatnál maradva amikor lemondunk valamiről az élet ismét jön a pecabotos kolbásszal, de mivel megvénülve már rég elfáradtunk, elment az étvágyunk ettől. Egyre közelebb lóbálja hát a kolbászt és a végén egy könnyed ásításnak álcázott aprócska mozdulattal hopp, bekapjuk.

Így válunk szinte mindannyian rutinosabb vadászokká, vagyis ravaszabb és ravaszabb, de közben sajnos egyre öregebb rókákká... :)

Nekem ezek a dolgok eddig mindig bejöttek. Eleinte "izomból" (erőlködve, de nem feltétlen fizikai módon) próbáltam mindent megoldani.

Ha valami nem ment elsőre, akár hajnalig is próbálgattam, erőltettem, mígnem a fáradság ledöntött. Pedig ha tudom, mikor kell feladni és aludni egyet, majd reggel átgondolva, friss fejjel ismét nekifogni, bizony sok alvatlan éjszakát és ősz hajszálat elkerülhettem volna.

A végén azonban megtanultam felismerni azokat a helyzeteket, mikor nem éri meg az erőlködés, inkább félre kell állni, hagyni mást érvényesülni. Ha ez sikertelen, akkor pedig átgondolni, friss megoldási stratégiákat kell kidolgozni, optimalizálni és minden esetben csak minimális lépéseket tenni a cél felé, amiket könnyen előre ki tudunk számolni. És a megoldás szépen "megtalál" bennünket.

Mondják ezt másképp is: "A problémák legtöbb esetben maguktól is megoldják magukat, legfeljebb nem pont úgy, ahogy elsőre vártuk volna." Van benne igazság. Ezért nekünk csupán annyit kell tenni, hogy a maguktól megoldódás kissé hasonlítson ahhoz, ahogy mi eredetileg szerettük volna megoldani. :)