Hajléktalan leszek, mit csináljak?

Nem bántásból kérdezem: De ha ennyire munkaképtelen vagy, miért nem százalékoltattad le magad? Ha úgy van ahogy írod, akkor a bizottság orvosi tagjai is látják, hogy gerincbetegséged elég komoly, mert gátol a mozgásban. Ahogy azt is látni, hogy képtelen vagy az önellátásra. Kizártnak tartom, hogy ha valaki ilyen állapotban van azt ne százalékolnék le.

Amúgy szülők, rokonok? Nem tudnak segíteni?

Szüleid,rokonok,testvér nem tud segíteni?

Szörnyű,hogy ember ennyi idősen nem tud semmit sem kezdeni magával mert diszkriminálják a betegségei miatt.

Nem tudok mit mondani erre ebben a országban erre nincs megoldás..milyen nyelvet beszélsz?

Egyik közeli faluban lakott egy olyan srác aki nem tudod se nyelvet se szakmát és egyszerűen kiment Ausztriába hajléktalannak,ott kap ételt,pénzt,menedékhelyet..ilyet nem szoktam de ha minden kötél szakad akkor..próbáld meg.

Itt az a legnagyobb kérdés,hogy eddig miért nem mentél ki? Milyen szakmád van?

Ne viccelj már! Anyámnak kevesebb a gondja, leszázalékolták (szintén gerincproblémákkal) és havi 52.000 forintot kap. Nem vagyok benne biztos de 50 vagy 60 %-ra van leszázalékolva.

Hiába 25 éves vagy, hiába minimális munkaidővel rendelkezel akkor is van egy összeg ami a legkisebb össze, és az nem havi 10 ezer.

Ezek szerint sosem álltál bizottság előtt.

hát éppen ez a lényeg. Anyámnak gerincproblémája, érszűkülete,csontritkulása van, mégis leszázalékolták. Ha valakinek ennyi baja van mint neked, azt simán leszázalékolják, és nem havi 10 ezerért.

De nem vitatkozom. Ha kimerítettél minden erőforrást, ha végig mentél mindenen, és nincs semmire sem esélyed, akkor nem sokat tudsz tenni.

Ha nincs rokon, barát aki befogadjon vagy támogasson, akkor szintén nem tudsz mit tenni.

Akkor még mindig ott vannak a hajléktalanszállók.

A külföldi koldulást nem tanácsolom, mert már Ausztria és a többi ország is Unió ide vagy oda, hajléktalant vissza toloncolhatja. Az egy másik téma, hogy oda is el kéne jutni valahogy, és kétlem, hogy lenne több ezer forintod utazásra.

Én a helyedben önsajnálat helyett, keményebben ráfeküdnék az orvosokra. Ennél kevesebb betegségekkel rendelkezők kedvezőbb helyzetben vannak. Talán kihívhatnád a Aktív műsort, hátha a történeted hallva, segítenek idegenek.

ma 20:43

Na itt befürödtél. Azt hiszed, hogy pár mondatból tudod milyen életem volt/van?

Azt hiszed, én nem voltam ilyen helyzetben??

Pontosan tudom milyen hajléktalannak lenni, mert 2 évig voltam az. Igaz, a született hallássérültségemen kívül egészséges vagyok, de olyan apám volt aki mellett pokol volt az élet. Amikor egy nap anyámat fojtogatta, engem 16 évesen meg akart a saját apám erőszakolni, anyám nem látott más esélyt csak a menekülést. A húgommal együtt 3-an utcára kerültünk.Nem voltak barátok, rokonok akik segítettek volna, de anyám ne sértődött meg rájuk. Mindenkinek megvan a maga problémája. 2 éven át úgy jártam iskolába, hogy az iskolai öltözőben zuhanyoztam, ahogy a húgom is. Anyám óvodában takarított, és ott zuhanyzott. Nyáron parkokban aludtunk felváltva, hogy a hátizsákunkat senki ne vegye el. Télen hajléktalan szállókba mentünk. Voltunk több szállón mire végre megtaláltuk a legnormálisabb helyet. Addigra ellopták mindhármunk cipőjét, és anyum szemüvegét is. Télen ott voltunk cipő nélkül. 18 évesen éjszakára mentem vonat takarításra, és végre volt annyi pénzünk, hogy egy szobát béreljünk. 3-an éltünk egy szobában. Anyám ebbe a 2 évbe betegedett bele, de sosem panaszkodott, sosem hagyott minket cserben.

Azt, hogy te neked fogalmad sincs mások életére, még nem fog a te helyzeted megváltozni. Mégis mit vársz? Idegen segítségét? Hát akkor keres olyan idegeneket akik segítenek. Vagy mire vársz? Kevesebb nyafogással,önsajnálattal többre jutnál..

Sajnálom, hogy ilyen helyzetbe kerülsz, de nem te vagy az egyetlen aki így élt vagy él. Mi ki tudtunk lépni belőle, de nem önsajnálattal...Azzal nem fog menni.