Kezdőoldal » Egyéb kérdések » Egyéb kérdések » Depressziós vagyok?

Depressziós vagyok?

Figyelt kérdés
6 éves voltam amikor az édesapám meghalt. 11 éves voltam mikor az édes anyám meghalt. Anyukám halála előtt 1 héttel meghalt az újszülött kishúgom. Nagyszüleimhez kerültem 3 testvéremmel, két féltestvérem pedig nevelőszülőkhöz. 4 évvel azután hogy a nagyszüleimhez költöztünk elhunyt a nagypapám is. Ugyan abban a betegségben amiben a szüleim. Néha úgy érzem hogy anyukámon segíthettem volna. Mostanra nem akarok beszélni senkivel, jobban érzem magam ha egyedül lehetek. Nincs túl sok barátom és csak a nagyon jól ismert környezetemben engedem szabadjára magam! Néha arra gondolok hogy meg ölöm magam. Még nem próbálkoztam, mert félek! 15 éves vagyok és az életem egy roncshalmaz. A gyerekek a suliban csak bántanak és nem értik meg a helyzetem. Szeretném ha egyedül lehetnék a világban. Nem gondolok másra csak az életemre és a halálomra. És közben tudom melyik a jobb. Verseket írok, próbáltam vidámat is de nem megy... a szomorúak pedig maguktól jönnek. De én normálisnak érzem magam. Sok más zárkózott gyerek van még. Csak ennyi! Válaszokat kérek. Elmondtam mindent amit érdemes tudni! Ha kell majd lent kiegészítem.
2014. szept. 9. 19:50
 1/6 ludy válasza:
Szia!Nem vagy Debis csak túl sok rossz dolog törtènt veled! Ohh,ès fog veled törtèni jó dolog is ,nem csak rossz, ès probálj barátkozni , ja ès ne magadat hibáztasd ezek miatt ,rossz ..igaz velem ilyen nem törtènt meg de megèrtelek! Akik meg nem èrtenek meg azok pedpedig
2014. szept. 9. 20:15
Hasznos számodra ez a válasz?
 2/6 anonim válasza:
Szia!Én 16 éves vagyok és kb. 1 barátom sincs mondjuk én tehetek róla mert régen eléggé el akartam szigetelődni a többiektől (apám alkoholista és anyám még csak most vált el tőle és én ezt elég nehezen dolgoztam fel , mármint apám viselkedést+mamám beteg és anyukámmal én gondozom ezért nem nagyon tudtam közösségek részese lenni).Na mindegy most én is eléggé depressziósan érzem magam olyan egyedül a világban feeling. Éjszaka mindig görcsölök és nagyon nehezen tudok elaludni.Azzal nyugtatom magam ,hogyha sikerül elmennem egyetemre akkor minden megváltozik.Régebben én is öngyilkos akartam lenni de sokat imádkoztam Istenhez és ez valahogy átment rajtam.Általában sokat olvasok mert oda el lehet menekülni a való világból de ez csak részleges megoldás de azért próbáld meg mert engem sokszor felderítenek a könyvek.Kedves kérdező kérlek soha ne add fel az életedet küzdj,tanulj és ÉLJ mert megérdemled minden ember megérdemli ,hogy úgy éljen ahogy akarja.Én is próbálok küzdeni a nyomor ellen mert hiszem ,hogy ez az utam és ezt végig kell járnom mert minden alagút végén fény van akármilyen hosszú és sötét ez az alagút!Sose add fel!Sose adjuk fel!
2014. szept. 9. 20:36
Hasznos számodra ez a válasz?
 3/6 szamo77db ***** válasza:
Nagyon megértelek. Nem kímélt a sors téged. Nekem sincs senkim a 80 éves apámon kívül. Se testvér, se feleség, gyerek család, senki. Én is gyakran vagyok lehangolt. Az írás nagyon jó és nem baj, ha szomorú verseket írsz! Milyet is írnál ilyen előélettel. 15 évesen olyan poklokat jártál meg, amit csak kevesen. Állítom neked, 99% már bele halt volna abba, amin te átmentél! Az meg nem baj, hogy zárkózott vagy. Szerintem az nem lenne normális, ha most mulatnál egy ilyen helyzetben. És nehogy kárt tégy magadban! Értékes ember vagy. Találd meg azt a pályát, ahol jól kifuthatod magad! Írd meg a családod történetét regényben. Ez nagyon jó lenne. Ha akarsz még beszélgetni, írjál, itt mindig megtalálsz. Jöhet privi is és beszélgetünk! Kérlek, nehogy árts magadnak! Helyette inkább írj nekem és megbeszéljük, OK?
2014. szept. 9. 20:39
Hasznos számodra ez a válasz?
 4/6 ludy válasza:
Azok pedig hülye kis dedosok!!! Egy picit fiatalabb vagyok nálad de ha kèrdezni akarsz vagy csak brszèlni egy megèrtõ lánnyal nyugodtan írj ;) :)
2014. szept. 9. 20:54
Hasznos számodra ez a válasz?
 5/6 A kérdező kommentje:
Köszönöm a válaszokat. Igen, volt "szerencsém" alkoholista emberekkel együtt élni. Kettő nevelőapám volt. Az első alkoholista volt és rendszeresen lopott tőlünk. Elvette a fülbevalót amit anyukámtól kaptam stb.. Tőle 1 gyermeke lett anyukámnak. Az akkori körülmények miatt nem tarthatta meg az anyukám, nevelőszülőkhöz került. A második nevelőapám csak sokat ivott. Részegen sokszor megfenyegette anyukámat hogy megöli. Nekünk, gyerekeknek kellett a szomszédhoz szaladni éjszaka hogy segítsenek. Tőle anyukám 2 gyermeket szült akik velünk éltek, és akik nevelőszülőkhöz kerültek anya halála után, mivel ott is rossz körülmények között éltünk. Tőle volt az elhunyt kishúgom is. ( Azért írok le mindent, mert szeretem kibeszélni magamból ami fáj. De ezt szeretem úgy tenni ha nem tudják ki írta. Szeretném elmondani majd azt is hogy miért hibáztatom magam anyukám halála miatt, vagy hogy mi volt apukám halálakor.) Tényleg nagyon köszönöm a válaszokat. Nem hittem volna hogy ennyi ember megért. KÖSZÖNÖM!
2014. szept. 13. 17:13
 6/6 szamo77db ***** válasza:
Beszélj, írjál. Én mindig meghallgatlak! Ha akarsz, privit is írhatsz! Ha pedig tudsz írni, írd meg az életed regényét. Szerintem ez jó lenne! A szomorú versekkel sincs semmi baj. Írj! Foglald szavakba szenvedésed!
2014. szept. 14. 09:00
Hasznos számodra ez a válasz?

Kapcsolódó kérdések:





Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!