Mikor megy a rugalmasság a hatékonyság rovására?

Persze. Ha acélgerendázatkell, akkor azt gumival (ami rugalmasabb) helyettesítve összeomlik a ház.

Vagy egyszerűbb, mintapélda-jelleggel: ha fallabdázol, akkor ugye aza jó ha a labda visszapattana falról. De ha a falrugalmas anyagból készül, akkor elnyelialendületet, és lehetetlenné (de legalábbis nehezebbé) teszi a játékot.

Tegyük fel el akarsz jutni A pontból B pontba, viszont az úton vannak kisebb buckák, vagy tócsák. Ekkor a rugalmasság – alkalmazkodás a környezethez –, a buckák, tócsák megkerülése mehet a hatékonyság rovására, hiszen hosszabb utat kell megtenned. A hatékonyság – márpedig átmegyek minden buckán, tócsán – viszont rugalmatlanná tesz, hiszen nem fogsz alkalmazkodni a terepviszonyokhoz. Adott esetben lehet, hogy hatékonyabb, ha kevésbé vagy rugalmas, persze ezzel – mint minden döntéssel – felvállalod az esetleges negatív következményeket.

Viszont adott esetben a kettő nem egymás rovására megy, hanem pont egymást erősíti. Ha nem apró buckákról van szó, hanem mondjuk komplett épületek vannak az utadban, akkor a rugalmatlanság azt fogja eredményezni, hogy nem fogsz tudni eljutni a célodig, vagy legalábbis jóval lassabban, hiszen vagy le kell rombolnod az épületet. Itt pont a rugalmasság lesz a hatékonyság kulcsa. Ha képes vagy alkalmazkodni, megkerülni az épületet, akkor leszel a leghatékonyabb.