Most mit tegyek? Tovább lent

Sziasztok! Kérem csak az olvassa végig aki normális választ tud adni. 14 éves lány vagyok. Hetedikben nagyon rossz gyerek voltam. Folyamatosan hazudtam, cigiztem, lógtam, nem tanultam stb. Nagyimmal éltem, anyukám görögországban, apukám fogalmam sincs hol. Anyukámat nagyon szerettem. Vele akartam élni. Nos a nagyimat akkoriban utáltam és nem vettem észre, hogy igazából csak jót akar nekem pl azzal hogy kényszerített a tanulásra vagy, hogy nem mehettem el sehova. Meg, volt a suliban egy nagyobb problémám amivel teljesen elhúztam magamat a nagyimnál és mondta, hogy nem válal el engem. Azt hogy mi volt a probléma azt nem szeretném ecsetelni. Lényeg hogy nyár elején el lettem szakítva mindentől és ki kellett költözzek anyumhoz. Egy ideig jó dolognak tűnt csak kezdett nagy honvágyam lenni. El kezdődött a suli. Ide kinn gimnáziumba járok viszont a régi sulimat se adtam fel azaz ott még magántanuló vagyok. Mikor elkezdődött a suli találkoztam tök sok gyerekkel akikkel nagyon jóba lettem. Viszont hiányzott a régi osztályom. A nyelv miatt 1/2 évvel idősebb vagyok náluk. Nem tudom hogy ez mennyire számít érettségben, de nekem nagyon érződik hogy valahogy túl kicsik hozzám. Nagyon aranyosak, kedvesek meg minden de én velem egykorúakkal valahogy jobban kijövök. Mindegy nem ez a lényeg. Az van hogy a magyar cuccaimat nem kaptam meg csak januárban. Tehát fél év csúszásban vagyok. Én azon gondolkozok hogy vissza kéne menjek erre a 4 hónapra, hogy be tudjam fejezni ezt az évet. Anyukámat viszont nem szeretném itt hagyni és a nagyim sem biztos hogy bele menne, de nekem az kell hogy bejárjak az órákra mert én egyedül nem tudom megtanulni ezeket a dolgokat. Túl sok. Most mit kéne tegyek? Menjek vissza a nagyimhoz aki nem biztos hogy akar engem látni azok után ami történt? Hiszen gyűlöl. Egy hálátlan gyerek voltam.