Kolumbusz 1492-ben fedezte fel Amerikát. Vezérhajója, a Santa Maria-mai mértékegységgel kifejezve -60t tömegü volt. Mekkora volt a hajóra ható felhajtóerő? (A víz sűrűsége 1000 kg/m3).

Hát nem vagyok egy nagy fizikus, de kell hozzá a hajó(és+rakomány+emberek, stb) tehát az össz súly. Valamint a hajó vízkiszorítása is, a térfogata, alakja. A súly és térfogat adja a konkrét vízkiszorítást, mert ha van egy vas hajó mondjuk de teljesen tömör vasöntvény akkor egyből elsüllyed, mert a vas nehezebb (sűrűbb) a víznél. Kel legyen a vashajónak térfogata extrában és így elérhető a vas nagyobb súlya mellett egy még nagyobb víztérfogat amit kiszorít. Szóval szerintem kevés adat a hajó súlya mert kell a térfogata, a vízkiszorítása is. Más térfogattal más a kiszorított víz súlya és így más a felhajtóerő is.

(Archimédész törvénye

Minden folyadékba vagy gázba merülő testre felhajtóerő hat, amelynek nagysága egyenlő a test által kiszorított folyadék vagy gáz súlyával.)

Induljunk ki abból amit ismerünk.

- hajó tömege 60t.

- víz sűrűsége 1000kg/m3

- a hajó nyugalomban van (nem meregetik a befolyt vizet, nem eveznek és nem fúj a szél :))

- hat rá a gravitáció (g=9,81m/s^2*60000kg=588600N) és

- a felhajtó erő.

Mivel a test nyugalomban van (nem emelkedik és nem süllyed) pont annyi a felhajtó erő, mint a gravitáció.

Mivel nyugalomban van, ezért \sum F=0. A ható erők szerint kifejtve

F_f+F_g=0, azaz a felhajtóerő a hajó súlyával egyezik meg. Innen dedós feladat.

(A tömeg mai mértékegysége meg a kilogramm, a tonna elavult, egyes szűk területeket leszámítva nem is használják. A poén meg az, hogy eredetileg nem is tömegmérték, hanem térfogat...)

"- Ha a test nagyobb sűrűségű, mint a folyadék, akkor elmerül benne.

- Ha a test és a folyadék sűrűsége egyenlő, a test lebeg.

- Ha a test sűrűsége kisebb, mint a folyadéké, a test csak részben merül a folyadékba, vagyis úszik."

"- A hajó átlagos sűrűségét úgy számíthatjuk ki, hogy a hajó és a rakomány együttes tömegét elosztjuk a hajótest térfogatával."

"- A gravitációs térerősség a Földön változó mennyiség, többek között földrajzi szélességtől és a tengerszint feletti magasságtól függ. Magyarország földrajzi szélességén: G = 9,81 N/kg."