Milyen a programozás miből áll és álltalában kik kedvelik és kiknek megy jól?

A programozáshoz kell egy bizonyos analitikus szemlélet, hogy a nagyobb, megfoghatatlan problémákat hogyan tudod kisebb, kezelhetőbb lépésekre bontani, azokat még kisebb, a számítógép által már értett utasításokra, lépésekre lebontani. Anno vizsgálták a tanulók programozásból szerzett eredményeit. Sok tantárgyból ez egy Gauss-görbét, vagy hasonlót ír le ( [link] ), a lényeg, hogy egy púp van rajta. A programozási képességek felmérésénél viszont azt találták, hogy a teljesítményt így ábrázolva a görbének két púpja van. Mit jelent ez? Azt, hogy van valami olyan képesség, ami vagy megvan az emberben, vagy nincs, de ez a képesség erősen megkönnyíti azt, hogy valaki jó programozó legyen. Akiben nincs meg a képesség, az sok tanulással, szorgalommal, magolással, kemény munkával lehet, hogy annyit ér el, mint aki lazán veszi, de megvan benne az a bizonyos képesség.

Tehát hogy kiknek megy jól, az lehet, hogy valamiféle genetikai módon meghatározott. De ennek hiányában is lehet sikereket elérni, ha valakiben van akaraterő.

Hogy kik kedvelik? Mint ahogy általában azok kedvelik jobban, akiknek jól megy, akik sikereket érnek el benne.

Milyen érzés? Isteni. Szó szerint. Gyakorlatilag a semmiből indulsz el, nyomkodod a billentyűket, és x idő után látsz a képernyőn mondjuk forogni egy kockát. A semmiből valami lett, alkottál, kvázi teremtettél valamit, létrehoztál valamit, ami addig nem volt. Végül is az egész a problémamegoldásról szól. Olyan felszabadító érzés valamit jól megcsinálni, mint mikor megfejtesz egy rejtvényt, egy találós kérdést, egy IQ teszt feladatot.

Persze munkaként néha szívás, néha kicsit favágó munka, tud unalmas is lenni, de aki igazán jó programozó, az mindig talál bármilyen feladatban valami érdekeset, valami kihívást, amit már csak önmagáért is megcsinál, ha fizetnek érte, ha nem, ha hasznos az a dolog, ha nem.

És hogy miből is áll pontosan? Erre van egy jó példám: Sobri Jóska kiküldi az egyik betyárt, hogy este kilencig legyen útonálló. Na de ez pontosan milyen lépésekből is áll? Ime a program:

1. Nézd meg az órán a pontos időt!

2. HA (pontos idő > 9 óra) AKKOR MENJ az 7. sorra KÜLÖNBEN folytasd a 3. ponttal!

3. Nézz körül!

4. HA (nem látsz senkit az úton) AKKOR MENJ az 1. sorra KÜLÖNBEN folytasd az 5. ponttal!

5. Rabold ki azt, aki az úton jön! (Ide ugye csak akkor kerülhet a program futása, ha látott valakit az úton.)

6. MENJ az 1. sorra!

7. VÉGE, menj vissza a betyártanyára!

És hogy lehet elrontani a programot?

1. Nézz körül!

2. HA (nem látsz senkit az úton) AKKOR MENJ az 1. sorra KÜLÖNBEN folytasd a 3. ponttal!

3. Rabold ki az illetőt, aki az úton jön!

4. Nézd meg az órán a pontos időt!

5. HA (pontos idő < 9 óra) AKKOR MENJ az 1. sorra KÜLÖNBEN folytasd a 6. ponttal!

6. VÉGE, menj vissza a betyártanyára.

A programhiba itt az, hogy ha este 9 után történetesen senki nem jön az úton, rosszabb esetben napokig nem jön senki, akkor szegény betyár ott fog éjszakázni, rosszabb esetben éhen halni, hiszen az időt mindig csak egy rablás után tudja megnézni.

> és pl az ecdl hez köze van vagy hasonlít

Nem sokban. Kb. annyiban, mint az autóvezetés az autótervezéshez. Egy autótervezőnek kell tudnia vezetni, de igen távol áll a kettő egymástól. Maximum az ECDL adatbáziskezelés, esetleg nagyon megengedően komplexebb excel függvényhasznált témaköre hasonlít nagyon kicsit a programozáshoz. A webszerkesztés rész az már kvázi egyfajta programozás, a HTML tulajdonképpen egy programnyelv, még ha a legtöbb programozó nem is tekinti annak, mert az „igazi” programnyelv alatt az un. imperatív nyelveket értik (ahol azt mondod meg, hogy mit csináljon lépésről lépésre a program), a deklaratív nyelveket nem annyira tekintik programnyelvnek (ahol azt írod le, hogy mi legyen a végcél, azt nem, hogy azt hogyan állítsa elő az adott rendszer, HTML esetén a böngésző).

> és ehhez miért kell a matek

Az informatika oktatásban – ahogy én anno tanultam – túlzásba vitték a matekot. Pl. megtanultuk, hogyan kell kettes számrendszerben osztani. De ez már akkor is idejétmúlt volt, gyakorlatban soha nem használtam ezt a tudást direktben. De pl. a számrendszerekhez kell valamennyire érteni, pl. egy honlapnál a színeket tizenhatos számrendszerben adják meg. Valójában a programozáshoz úgy általában nagyon mély matematika tudás nem szükséges.

Persze ez is témája válogatja. Ha egy webshopot írsz mondjuk, akkor elvagy az alapműveletekkel, szorzás, osztás, stb… De ha mondjuk valami 3D-s játékot készítesz, nem árt tisztában lenned a 3D koordináta geometriával, hogy pl. egy adott pont másik pont körül elforgatásánál hogyan kell kiszámolni a pont új koordinátáit, ehhez ismerni kell a trigonometriát. Az sem árt, ha egyetemi szintű tudásod van, ismered a mátrixokat. Vagy vannak olyan speciális feladatok, amikhez igen komoly matektudás szükséges, deriválni, integrálni kell tudni. Ha magad választod meg, hogy mit programozol – hobbiként csinálod, vagy saját céged van –, akkor nem feltétlenül kell erős matek. Ha különböző megbízásokból csinálsz programokat, akkor meg igencsak előnyös, ha vannak ilyen irányú mélyebb ismereteid.