Elmondtam egy fiúnak hogy tetszik de nem kellett volna?! (Bővebben lent)

> De az a bajom hogy elég cikinek érzem magam most és eléggé meglepödött hogy pont ő.

Szerintem ez aranyos.

> És nem tudom mit mondjak neki hogy vissza szívjam ezt az egészet.

Miért kellene?

> Félek attól hogy ő neki nem tetszem.

Ez viszont tipikus. Az emberek többsége inkább maradna a bizonytalan reménynél, mint a biztos tudásnál. Attól függetlenül, hogy te elmondtad-e neki vagy sem, attól függetlenül tetszel neki, vagy nem. Ha tetszel neki, akkor lehetőséget kaptatok, hogy ezt realizáljátok is. Ha nem, akkor lehetőséget kapsz arra, hogy ezt megtudd, és így könnyebb továbblépni, és nem benne maradni akár évekig egy amúgy soha össze nem jövő, de mindig reménytelennek és reményteljesnek tűnő kapcsolatra vágyásban.

> És csak hülyét csinálok magamból ország világ előtt.

Miért is? Az embereknek tetszenek más emberek. Ez nem mindig kölcsönös. Ettől senki sem hülyébb, mint amilyen.

> Valahogy azt kéne megmondani neki hogy felejtse el.

Pont ezzel csinálnál hülyét magadból. Vagy ha hülyét nem is, de egy bizonytalan, zavaros lány benyomását fogod kelteni.

Jó így ahogy van. Ha ő is kedvel, akkor közelebb tudtok kerülni egymáshoz. Ha nem, akkor legalább ez is kiderül.