Szerintetek melyik a nehezebb: a homok vagy a macskaalom? Milyen textílszövet nem engedi át a homokot?

A melyik a nehezebb a fizika szempontjából nem egzaktul megfogalmazott kérdés. Nyilván 1 kg homok és 1 kg macskaalom ugyanolyan nehéz, mindegyik 1 kg. Sőt 1 kg toll és 1 kg ólom is ugyanolyan nehéz.

Amire te kíváncsi vagy, hogy ugyanakkora térfogat esetén melyik a nehezebb. A fizikában ez sűrűségnek szokták nevezni, pont ez határozza meg, hogy adott térfogatú anyagnak mekkora a tömege.

Te nagyobb sűrűségű anyagot keresel igazából, számodra az a kérdés, hogy a homoknak, vagy a macskaalomnak nagyobb-e a sűrűsége.

~ ~ ~

De ezzel is van gond. A homok ugye homokszemcsékből áll. Ennek az anyagi összetétele is változhat, de a legtöbbször jórészt kvarckristályokról van szó (SiO₂). Csak ugye nem tömör kvarcról van szó, így az apró szemcsék között rések vannak. A homok sűrűsége tehát részben függ attól, hogy honnan származik az a homok, illetve, hogy milyen méretűek a homokszemek.

A helyzetet bonyolítja, hogy a homoknak a gyakorlatban lehet, illetve van nedvességtartalma. A víz elfér a homokszemcsék között. Ha fogsz egy pohár homokot, akkor egy ideig úgy tudsz bele vizet önteni, hogy a vizes homok térfogata nem változik, de nyilván a hozzáadott víz miatt a tömege igen, tehát nő a sűrűsége. Sőt a víz hatására a homokszemcsék esetleg kicsit rendezettebb állapotba tudnak kerülni, így akár a térfogata is csökkenhet, ami még nagyobb sűrűséget fog jelenteni.

A macskaalom még problémásabb. Gyártója válogatja, hogy milyen a macskaalom pontos anyagi összetétele, milyen méretű darabkákból áll. Meglehetősen nagy eltérés lehet különböző macskaalmok sűrűsége között attól függően, hogy miből gyártják őket. A sűrűség viszont ritkán fontos, így nem könnyű egy-egy adott gyártó adott macskaalom termékénél megtalálni, hogy mekkora a sűrűsége. Ráadásul a nedvességtartalom itt is befolyásolja a sűrűséget.

~ ~ ~ ~ ~ ~ ~

De azért próbáljunk kiinduló információt találni.

[link]

„Térfogat-súly arány: 1 m3 = 1,4 tonna”

Tehát ennek a homoknak a sűrűsége 1400 kg/m³.

Másik forrás:

[link]

Itt 1400 kg/m³ -től 1810 kg/m³-ig vannak a sűrűségek.

~ ~ ~

Macskaalomra is lehet saccolni:

[link]

Ha a csomagolással nem számolunk, ez a macskaalom 1,7 kg és 3,8 liter, azaz 3,8 dm³.

Ebből számolva a sűrűsége 447 kg/m³.

Egy másik termék:

[link]

12 liter (12 dm³) és 5 kg.

Ebből a sűrűség: 416 kg/m³.

~ ~ ~

A homok tehát sűrűség szempontjából jobb. Ugyanakkora homokzsáknak nagyobb a tömege, mint ugyanakkora macskaalom zsáknak. Viszont a csomagolás ugye problémásabb. Van olyan macskaalom, ami nagyobb szemcsékből áll, így könnyebb textilzsákba csomagolni. De az is töredezik, idővel ugyanaz lesz a gond, mint a homoknál, hogy a kisebb szemcsék nyomás hatására áttolják magukat a textil szálai közötti réseken.

~ ~ ~ ~ ~ ~ ~

Csomagolás, textil…

> Milyen teytíl anyagból vannak a homoksúlyzók?

Gyors keresgélés után több helyen a neoprén anyagot írják. Csakhogy ez tulajdonképpen gumi, nem tudom mennyire csalás.

A sima textillel az a gond, hogy a szálak elcsúsznak, rések vannak közötte. Én nem sima textilt ajánlanék.

1. Én megpróbálnék valamiféle impregnált, vízálló textillel próbálkozni. Pl. sátorponyva. Oké, ez kissé csalás, mert bár vannak textil alapú, illetve textil hatású anyagok, azért ez mégiscsak jórészt műanyag.

2. Lehetne impregnálni a textilt. Ha házilag akarnám megoldani, vennék valami vastagabb – de azért nem zsák vastagságú –, nem műszálas szövetanyagot. Fognék egy nagy adag viaszt, megolvasztanám, és egy darabnyi textilt „beáztatnék” ebbe az olvadt viaszba. A viasz kitölti a textil szálai közötti rést miután kihűl és megszilárdul. De ez így azért hajlamos lekopni, illetve melegben olvadni. Én azt csinálnám, hogy fognék egy réteg sima textil anyagot, erre tennék rá egy réteg viasszal impregnált textilréteget, majd újabb réteg sima textilt. Az egészet összevasalnám nagyon alacsony hőfokra állított vasalóval, hogy a viasz éppen hogy csak képlékeny legyen, de még ne olvadjon meg teljesen, illetve a rétegek azért egy kicsit egybeolvadjanak, de ne annyira, hogy a külső rétegeken is átüssön a viasz. Ebből lehetne aztán zsákot szabni és varrni.