Mire törekszik a világgazdasági globalizáció?

A globalizációs folyamatot számos kritika és bírálat éri, miközben előnyeit is sokan élvezik.

A pozitív vélemények között első helyen szokott szerepelni, hogy a globalizáció hatalmas lehetőségeket ad a világméretű szegénység leküzdéséhez. A legszegényebb országok az általuk is megvásárolható modern technika vívmányainak segítségével (pl. számítógép, internet, mobil telefon, GPS, stb.), könnyen bekapcsolódhatnak a globális térré „szűkült” világ gazdasági vérkeringésébe és leküzdhetik nehézségeiket. Rengeteg olyan munka közül is válogathatnak, amire korábban nem volt példa.

A globalizációs folyamatok (majdnem) mindenki számára megteremtették a hírek és az információ megszerzésének lehetőségét. Az információ szabad áramlását a globalizáció pozitív eredményei közé sorolják, mint ahogyan azt is, hogy meggyorsította (illetve meggyorsítja) az európai-amerikai gazdasági hegemónia térvesztését. (Hegemónia: irányító szerep, fölény, felsőbbség) Jóval több kritika éri a globalizációt, mint amennyi pozitív vélemény megfogalmazódik mellette, ugyanakkor nem szabad elfelejteni, hogy a modern ember életének elválaszthatatlan részévé vált például az internet is, amit szintén a globalizáció egyik termékének lehet tekinteni.

A negatív kritikák között előkelő helyet foglalnak el azok, amelyek szerint a kisebb-nagyobb közösségeket tönkreteszi a globalizációs „egyen kultúra”, ami ráadásul leginkább amerikanizálódást jelent. A globalizáció lehetőséget nyújt arra is, hogy a szegényebb országok munkaerejét a gazdagabbak kizsákmányolják. Az ún. sweatshopokban (rendkívül rossz munkakörülményeket biztosító kisebb üzemegység a gazdaságilag fejletlenebb országokban) lehetetlen körülmények között dolgoznak az emberek, megdöbbentően kevés pénzért, ráadásul gyakran előfordul az is, hogy a munkások: gyerekek. Ezek a manufaktúraszerűen működő egységek nem ritkán egy-egy gazdag ország nagyvállalatának bedolgozó részlegei. Az így elkészíthető olcsó termékek ugyanakkor tönkretehetik a gazdaságilag fejlettebb országok egy-egy iparágát (pl. európai textilipar – olcsó kínai textiláruk).

A globalizáció elősegítette a tehetséges emberek elcsábítását, az „agyelszívást” is (brain drain) az egyik országból a másikba.

Egyértelműen a negatív hatások közé sorolhatjuk az illegális pénzmozgásokat, a fegyver- és kábítószerkereskedelem világméretűvé válását, illetve a betegségek gyors terjedését és a környezetpusztítás globálissá válását.

Szerintem arra hogy a negatív kritikákban foglaltakat kiküszöböljék. Őszintén, nem értek hozzá nem globalizációzok.

Nem vigyorogva köszöngetni kéne, hanem tanulni tőle. Jó, ő sokkal okosabb mint te - ezért is tudta kiguglizni, és az első találatot (sulinet) bemásolni. És te most felnézel rá és hálás vagy neki.

Szomorú és egyben szánalmas, hogy a mai átlag fiatal még ennyire sem képes.