Ha egy ló felemeli az egyik lábát, hány lába lesz?

Akkor én mindig összekeverem.

Mert ugye ha három van a földön, egy a levegőben, akkor az nem egyenlő azzal, hogy ha egy van a levegőben, de három meg a földön lenne.

Ekkor senki nem állíthatja, hogy azért van három lába a földön, mert egy a levegőben van, mert ha mind a négy a földön lenne, akkor egy sem lehetne a levegőben, de ha mind a négy lenne a levegőben, akkor meg a földön nem lehetne, így kimondhatjuk, hogy a mindenkori levegőben lévő lábak száma csak közvetve befolyásolhatják a földön maradtakét, amely fordítva is minden bizonnyal hasonló, mert amelyik láb a földön marad, az már nem számítható a levegőben levők közé, legalább is jelentős számban, mert tört esetén még talán lenne erre mód, ismerve a legpontosabb matematikai számítások finomságait.

Gondolok most arra a speciális esetre, amikor a nevezett ló éppen felemelni kezdi a lábát és ekkor annak a 0.358475 - része még a földön van, a többi meg már a levegőben, sőt, ha százalékos értéket vettünk eleve figyelembe, akkor a ló lábainak összegszerű számítása különösen nagy bonyolultsággal vitelezhető csak ki, végtelen tizedestört esetén csak kerekítéssel, különös tekintettel arra, hogy a helyzet folyamatosan és drasztikusan változik az eltelt idő mértékében.

Sánta ló esetén, amelynek a létezése elvileg fennáll, hiszen a sántaság nem szorítkozhat pusztán hazug kutyákra és sánta emberekre, szóval sánta ló esetén meg azt is meg kellene előbb határozni, mi minősül egész lábnak, mert tört láb számításával a bizonytalansági faktor könnyen olyan értéket vehet fel, hogy az összlábak számának valószínűségi együtthatóval kell értéket adni.

Kamatlábról pedig még csak beszélni sem szeretnék, főleg a kamatoskamatlábakról, hiszen ha ezt még valószínűségi rátával is megvadítjuk egy betöretlen musztángot véve, akkor olyan kombinatorikai feladványt kapunk, aminek megoldása csak becslés útján, vagy lasszóval való rodeós gyakorlattal megvalósítható, amikor Buffaló Bill a jelzett vadlovat gúzsba kötötte és egyenként, alaposan megszámolta, ügyesen elkerülve a rugdalódzó patákat, az össze, vissza gabalyodott lábakat, amikről csak bajosan lehetett ekkor megállapítani, hogy mennyi van belőlük a lebegőben, vagy a földön, így még ennek a végeredménynek a pontossága is meglehetős bizonytalansági faktorral terhelt.