Mi a különbség az introvertáltság és az elkerülő személyiségzavar között?

Az introvertáltság és az extrovertáltság csak annyit jelent hogy míg az előző az emberi kapcsolatoktól "kimerül", minél több interakcióba kell lépnie másokkal, annál többet kell utána egyedül pihennie hogy feltöltődjön, addig az utóbbi pont az emberi kapcsolatokban "fürdőzik", minél több emberrel kapcsolódhat, annál jobban feltöltődik. Az extrovertált az egyedülléttől "merül ki".

Az elkerülő személyiségzavar, ha már mindenképp címkézni akarsz (nézz utána milyen káros is lehet a címkézés), egyfajta szociális fóbia eredménye, ami nem személyiségi jegy, hanem simán rossz tapasztalatok eredménye. Az introvertált születésétől fogva az, míg az elkerülő csak későbbi rossz tapasztalatok miatt lesz emberkerülő.

Az introvertáltat nem lehet "meggyógyítani", mert a genetika határozza meg, a legmélyén neki tényleg az egyedüllét vagy max egyetlen nagyon közeli ember társasága a kellemes, ha rákényszerítik akkor képes emberekkel ugyanúgy viselkedni mint mások, de nagyon rosszul érzi magát tőle.

A szociális fóbiás/elkerülős meg a fóbiától függetlenül legbelül lehet intro- vagy extrovertált, a lényeg a félelem ami meggátolja az emberi kapcsolatokban.

Az extrovertált szocfóbok nagyobb eséllyel küzdik le idővel a félelmeiket, mert belülről hajtja őket a vágy, az intrósok ellenben nagy eséllyel így is maradnak, hacsak nem valami más kényszerítő körülmény nem veszi rá őket a változásra.

Ennél persze bonyolultabb is lehet a helyzet. Pl a fiamnak beszédhibája van amitől a többi gyerek nem akar vele barátkozni. A sok negatív tapasztalattól szociális fóbiája alakult ki, de mégis szeret iskolába járni, mindig próbálkozik, mert belül nagyon igényli mások társaságát. Ha introvertált lenne, még örülne is hogy mindenki békén hagyja.

Ez abszolút nem szimpla introvertáltság, amikről beszámolsz, hanem szociális fóbia. Az általad írtak szerintem nem mutatnak túl a szociális fóbián - elkerülő személyiségzavarban pedig ez a szociális fóbia mindig erősen jelen van, szóval ilyen kevés alapján nehéz megmondani rólad, hogy nálad melyikről lehet szó. De ha pl. nagyon alacsony az önbecsülésed, sokszor akár kifejezetten utálod és megveted is magad, és a szorongásaid ismerős környezetben, pl. a legközelebbi családtagok jelenlétében is erősek, vagy ha pl. itt a neten is félsz kapcsolatokat teremteni, levelezni stb., akkor nagyobb valószínűséggel elkerülő személyiségzavarban szenvedsz.

De ahogy az első is felveti, van tulajdonképpen jelentősége annak, hogy milyen címkét aggatsz magadra? Ezek az elnevezések tulajdonképpen úgy születnek, hogy a tudósok próbálják csoportokba sorolni a furcsa embereket, akik nem úgy működnek, mint az átlag. Kitalálnak mindenféle kategóriákat, és próbálnak mindenkit beszuszakolni egybe. De ettől még mindenki a többiektől eltérő egyéniség marad, téged sem definiál az, ha akár szociális fóbiás vagy, akár elkerülő személyiségzavarod van.

Lehet rá megoldást találni. Amikor ennyi idős voltam, mint te, én sokszor hónapokig nem beszéltem emberrel, mert hozzászólni sem mertem senkihez. Otthon ültem, kajáért mentem csak ki az éjszakai boltba, ha már nagyon muszáj volt. Évek teltek el úgy, hogy csak a legközelebbi családtagjaimmal váltottam szót, és az is minden alkalommal kínszenvedés volt.

Ehhez képest most már egy jó ideje egész jól elvagyok. Tudok nyilvános helyre menni (minimális szorongás mellett), tudok beszélni emberekkel (ez hangulatfüggő, de sokszor kifejezetten jól megy. Ha meg nem vagyok olyan hangulatban, akkor nem beszélek senkivel.)

Mindegy, szóval pár év alatt 80-90%-ban ki lehet jönni belőle.