Van itt csendes borderline személyiségzavaros? Te ismersz ilyen embert?
A tapasztalataitokra lennék kíváncsi. Hogyan éled meg a személyiségzavart, hogyan viselkedik a környezetedben élő ilyen ember?
Sajnos magyar nyelvű cikket nem találtam a témában, így ezzel szolgálhatok:
Kiragadtam belőle egy idézetet, amit le is fordítok magyarra:
"When we think of a person with BPD, we often imagine someone who angers quickly, who rages, cries and throws tantrums—who is unable to keep herself from expressing negative emotions in an outward and punishing way. Someone who is a “quiet borderline” rarely exhibits acting out behaviors and instead “acts in.” Acting in refers to hostility, aggression, anger and other potentially self-injurious emotions being internalized rather than verbalized or used to fuel behaviors that impact others. "
magyarul:
Amikor egy BPD-sre gondolunk, gyakran olyan embert képzelünk el, aki hamar felkapja a vizet, dühössé válik, sír és érzelmi kitörései vannak - valakit, aki nem tudja magát visszafogni a negatív érzések kifejezésétől. (Ugye itt szó szerint nem tudtam, valami olyasmi lenne a szöveg, hogy kifelé forduló, és úgymond büntet, hibáztat.) Valaki, aki csendes borderline, ritkán mutat kifelé forduló viselkedésformákat, inkább belülre fordul. Ez a befelé fordulás a rosszindulatra, ellenségeskedésre, agresszióra, méregre és más, lehetségesen önkárosító érzésekre utal. Ezek az érzések inkább belül maradnak, mintsem hogy szavak vagy tüzes viselkedés formájában a felszínre törjenek.
válasza:#1 Mindkettő.
Bárki válaszolhat a kérdésre, akinek van fogalma arról, amit most itt leírtam. A csendes borderline-ról nincs épkézláb magyar cikk, videó, így az itt kapott válaszokból kell tájékozódnom a témát illetően. :)
Tehát, akár megélted, akár csak közelebbről ismersz egy ilyen embert: kérlek, írj. :)
Szia!
Olvastalak. Igen, van itt ilyen... én pl.
válasza:Első válaszoló vagyok: Mondhatjuk úgy, hogy én már 1 éve "csendes borderline-os" vagyok. De előtte 2-3 évig nem az voltam.
Gyakoribb az, akinek a viselkedésében is látszódnak a borderline jegyek, de azt gondolom, hogy idővel talán ( ahogy én is) inkább magukba fordulnak, látva, hogy a viselkedésükkel mit okoznak a környezetben. Legalábbis engem ez vitt rá arra, hogy most már kifelé ne legyek agresszív, indulatos, ne kiabáljak, ne csapkodjak, szökjek mint korábban, hanem csak magamban szenvedjek. Ez a megoldás sem jó igazából.
válasza:Nekem is ilyen személyiségzavarom van.
Általában csendes vagyok, de a családom eléggé szenved a hatalmas nagy fordulatokkal. Amiket találtál a csendesről, az rám nem igazán igaz, kivéve az önkárosítás.
válasza:Szia!
Érzelmileg labilis személyiségzavarral (aka borderline) küzdöm, és én is a csendesebb kategóriába tartozom. Nagyon elszomorítónak tartom, hogy több tíz szakembernél fordultam meg, és mindegyik annyival lerendezte a dolgot, hogy lobbanékony vagyok, mert nem nézek ki úgy, mint egy mentálisan beteg ember. 6 évet kellett várnom arra, hogy olyan szakemberekhez kerüljek, akik komolyan vesznek, és megállapították nálam a borderline-t. Plusz, már külföldön régen külön terápiás program van a két alfajra, itthon tényleg csak az lehet istenesen borderline-os, aki tör-zúz, csonkítja magát, erősen mutatja a külvilág felé benső szenvedését. Pedig rengetegen vagyunk, mi csendesek is. Nekem egy tucatnyi barátom van, aki borderline személyiségzavarral küzd, de a csendesebb változattal. Nem kell őket leírni, hogy persze a szakemberek dobálóznak ezzela diagnózissal, boldog-boldogtalan borderline-os, mert ahogy meghallgatom a szenvedésüket, kristálytisztán megállapíthatók a borderline mechanizmusok. Ugyanaz a működés zajlik le bennünk is, de valamiért (én azt mondom, hogy szerencsére) nem kaptuk meg azt a képességet, hogy kínszenvedésünket a külvilággal is tudassuk. Hozzátenném, hogy a csendesebb alfaj sokkal nagyobb küzdelemmel jár, a feszültségek, impulzusok nagyon kevés alkalommal kerülnek kimutatásra, "kiélésre". Rengeteget nyelünk, és csak nő és nő bennünk a feszültség. Engem már most lassan 1 éve kezelnek betegségorientáltan, rendkívül szerencsésnek mondhatom magam, mert kitűnő szakemberek foglalkoznak velem, akik nem is magánok ráadásul (láttam pár olyan kérdést is, ahogy böngésztem, hogy melyik a jobb, a TB-s, vagy a magán...nekem a magánpszichológusokkal negatív tapasztalataim vannak, megjártam már néhányat). Remélem, hogy te is megtalálod a megfelelő szakembert, és egy helyénvaló kezelés során merőben változhat a borderline-os gondolkodásod. Eltűnni nem fog, nekem ennyi idő után annyit sikerült elérnem, hogy bár a beteg mechanizmus lefut, de némi idő után beindul a gyógyult részem gondolkodása is.
válasza:#7 Nagyon szépen köszönöm a hosszú választ! Valami ilyesmire vagyok kíváncsi. Én sem tűnök betegnek (fényképről sem mondanád meg), mert általában csendben vagyok, és magamban szenvedek. Félek így pszichiáterhez fordulni, mert úgy gondolom, hogy nem vennék komolyan a problémámat, hiszen nem csapkodok, nem török-zúzok. Régebben voltak hasonló dolgaim, de ma már önállóan megtanultam, hogyan fogjam vissza magam, és ne rendezzek jelenetet.
Esküszöm, elgondolkoztam már rajta, hogy csak azért tegyek kárt magamban, hogy bekerüljek egy pszichiáterhez, aki komolyan is vesz. Kérlek, írd meg privátban, te mely TB-s pszichiátriára jársz! Hátha pont arra, ami nekem a közelben van,és végre sikerülne eltüntetnem ezeket a dolgaimat.
#8 Én is, de most egyáltalán nem ez volt a kérdés.
válasza:Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!