Miért nem tudok lányokkal beszélni?

Mert szokatlan a szitu és gátlásos vagy.

Úgy tudsz változtatni ezen, ha gyakorolsz és idővel rájössz, hogy nem nagy dolog. A gyakorláshoz kell az alkalmat megtalálnod.

Számtalan oka lehet.

A nem megfelelő szocializálástól (ami ovik, sulik része) a gátlások,önértékelési problémákig.

Van, aki arra hivatkozik, hogy "introvertált", ám az nem egyenlő azzal, hogy nem képes kommunikálni.

Jómagam pl. 95%-os intovertált vagyok, mégis jól kommunikálok s kezelem a helyzeteket, sőt sokszor az idősebbeknek is példát kell statuálni.

Kérdés az: részedről mik azok a dolgok, érzelmek, tényezők melyek hátráltatnak téged a kibontakozásban?

Kezdjük az egyik alappal, intovertált, ambivertált vagy extrovertált vagy?

Most nem a feltöltődés és jellegzetes előnyeit fogom írni, hanem ami közvetlen a kommunikációt, ismerkedést érinti éles szitukban.

Ez az alap személyiséged része, azaz mindig is részed volt s lesz is.

Azt tudni kell, hogy mindegyiknek a társasági igényei, körülményei különbözőek.

A számukra ideális helyzetben tudnak a leginkább startolni, kibontakozni.

Kisebb vagy nagyobb társaság, csendesebb vagy zajosabb környezet (kávézó/otthon VS buli/tömeg).

Milyen volt a gyerekkorod szocializálódó időszaka?

S mélyebben: milyen otthoni körülményeid voltak?

Ezekre nem kell publikus válasz, mahadban tedd fel őket, elmélkedj.

Visszafogtak, leszóltak, hogy maradj csendben vagy helytállóan beszéltettek, meghallgattak... Stb?

Magadban kell feltárni. Amint megvan, felsimerni, elfogadni, feldolgozni, helyrerakni dolgokat magadban.

Majd fejlődni tudatosan.

Ha múltbéli "trauma" vagy hasonló kihat rád, azt elengedni, mint múltat s előre helyezni jelen énedet.

S azt fejleszteni.

Olvasni, ismerkedni, gyakorolni.

Alapon pedig azt rendezd magadban:

A lányok/nők is emberek, ahogy te s a többiek.

Ne a nuncusra fókuszálj, ne ágyra és társaira gondolj, hanem arra, hogy emberként kezeld, mint pl bárki mást, aki felé közeledsz, köszönsz pl a sarki boltban tök természetesen.

Ott a pont:ismerkedsz.

Az ismerkedésből pedig elválik mi lesz vagy sem.

Off? Haver? Ismerős? Barát? Pár?

Idővel egyre könnyebb és gördülékenyebb.

Gyakorlás nélkül semmi nem megy csak úgy.

Ha valami mélyebb blokk van benned és nem találsz választ, megoldást, akkor érdemes pszichológust bevonni, hogy feltegye azokat a kérdéseket feléd, amit magadnak nem tudsz feltenni, mert nem látsz rá önmagadra más aspektusból.

Persze jó szakit is nehéz találni, aki nem dirigál, megmondja a "tutit", ami akár hülyeség vagy/és saját akarata, hanem több aspektusból gondolkodik és kérdésekkel vezeti, keresi a gyökereket és válaszokat veled együtt, amelyeket idővel te magad válaszolsz meg.

Szép szakma, csak kevés a hozzáértő.

Sok sikert és kitartást, bátorságot! ^^

31N

azért, mert elfelejted:

Ember vagy és nem Isten. Ér hibázni. emberi