Mi a jó lépés ebben az esetben? A változás már elkezdődött.

Már több kérdést is írtam, amire rengeteg remek választ kaptam. Az egyiket rögtön meg is fogadtam. Röviden: 26 éves nő vagyok, van munkám, ahol a főnököm a végletekig kihasznál és a párom nem akar semmit kezdeni a lassan 6 éves kapcsolatunkkal.

A fejlemény, hogy a főnököm előtt világossá tettem, mit érzek. Elmondtam a véleményemet róla, arról, ahogy kihasznál. Érdekes módon egészen jól fogadta, és azonnal visszavett. Mostmár nincs gond a munkahelyen, páran ugyan nem állnak velem szóba, mert féltékenyek szerintem, hogy én oda mertem lépni, de ez nem zavar. Viszont a párom már korábban is mondta, hogy a nagy álma, hogy Németországban éljen, mert ott nagyon jó lehetőségei lennének munka szempontjából. Én eddig ennek ellene voltam, mert nem szeretnék Németországban élni. De mikor készültem odamondani a főnöknek, azt hittem ki fog rúgni vagy pedig szivatni fog. Nem gondoltam volna, hogy teljesen jól veszi és változtat. Tényleg nem illett ez a személyiségéhez. Szóval a kétséges időszakban azt mondtam a páromnak, rendben, menjünk. Azóta ő készül erre, de nekem nyugodt lett a munkahelyi légkör és azért én emberekkel dolgozom, az sem utolsó szempont, szeretem azokat az időseket, akik nálunk vannak.

Szóval, most a kérdésem. Egy pipa, rendet tettem a munkahelyen. A másik kérdés a páromra vonatkozik. Nem akar semmit velem, nem akar feleségül venni, nem akar velem gyereket vállalni. De még csak nem is mondja ezt el, hogy nálam lehessen a döntés, hogy akarom-e folytatni. Hitegetni próbál, hogy "a közeljövőben eljegyez", vagy hogy Németországban akar gyereket, meg házasságot. Szerintem zsarol, de ő annyira egyszerű gondolkodású...Nem tudom.

A jelenlegi dilemma, hogy tényleg elmenjek vele, megérdemli ő ezt? Nagyon bizonytalan vagyok, mert ha lenne lehetőségem más férfiakkal ismerkedni...de nincs. Az otthonban csak idős bácsik, meg a nős munkatársaim vannak. Olyan érzésem van, hogy mennem kell vele, mert nem hinném, hogy találok még egyet, akit megszeretek, már sajnos nincs rá esélyem.