Vajon mit akar tőlem?

Van egy lány osztálytársam, aki, valószínűleg akarata ellenére, összezavart. (bár lehet hogy én bonyolítom túl a dolgokat, mivel eddig még sosem akart felém közeledni senki...) Nos eléggé kedves velem, mintha közeledni próbálna felém. Ez nem is baj, de szinte egész nap egy szót sem szólunk egymáshoz. (csak olyan órákon, amikor egymás mellett ülünk. Abból is egy héten kétszer van.) Úgy veszem észre nem igazán keresi a társaságom. (pedig régebben nagyobb érdeklődést mutatott felém.) De ha már, szerintem, kezd "letenni" rólam, akkor miért mond néha olyanokat, ha egy kicsit melankolikusabb hangulatba kerülök, vagy valami bajom van, hogy "Mi a baj? Megbántottalak valamivel? gyere sírd ki magad a vállamon." Bár ezt kicsit viccesen mondta, de mintha valami célzásféle lenne. (vagy csak én gondolom így...) Meg, hogy "Fel a fejjel!" meg azt mondja, hogy nagyon aggódik értem, fáraszthatom a gondjaimmal. Néha meg olyan kedvesen, melegszívűen néz rám, hogy hú. (bár ez lehet hogy a kisugárzásából, természetéből adódik a kedvesség) Valószínűleg kedvelhet is, de lehet, hogy csak ugrat, játszik velem? Minden esetre jól meg kavart.. Ilyeneket mond, kedvességgel fogadja a jelenlétem, közben meg alig váltunk pár szót, másokkal tölti az idejét...

Én olyan vagyok hogy elég nehezen közeledek ahhoz akit kedvelek. Ezért nem is megy a kezdeményezés. De lehet hogy ő is olyan mint én ebben a tekintetben. Nem éppen az a társasági ember. Sőt...

15/L