Voltatok már ilyen lelki állapotban? Mostanában nagyon összegyűltek fejem fölött a felhők, így érzékenyebb vagyok a kelleténél.

voltam már így, sokszor

akkor belemenekültem az emberek, jelenségek jobb megfigyelésébe, megpróbáltam jobban megérteni őket, soha nem levegőnek nézni őket... és láss csodát! a dolgok kezdtek érthetőbbé válni, kisimulni, szerethetőbbé válni, és azt vettem észre, nem érzem, hogy levegőnek néznek, vagy nem is érek rá ilyet érzékelni ? nem is tudom :))

Én most is így vagyok, igaz sulival. Tanulnom kéne az uccsó vizsgáimra, de nem megy. A párom meg már odavan, mindig rosszul tűri a vizsgaidőszakot, de ezt extra rosszul. Úgyhogy azon is agyalok, hogy ha kirak, hova megyek, mert most ő tart el.

Ilyenkor futni, tornázni kell, az segít. Ha meg nagyon odavagy, akkor ha ráérsz, vegyél be 2-3 szem valeriánát és aludj egy hatalmasat. Nem oldja meg a problémáid, de kicsit jobb utána.

Ez a dolog nálam is ismerős, főleg az utóbbi félévben.

Egy másik városban élek albérletben, itt a lakótársaimmal vagyok néha kiállhatatlan, ha hazamegyek akkor meg otthon a családommal.

és ők ezt úgy fogják fel hoyg én mekora bunkó vagyok, pedig csak annyira lefoglalnak a gondjaim, hogy nem is figyelek senkire se és nem is vok rájuk kiváncsi-.-

Kidobott a pasim, nincs pénzem, suliban is gondok vannak..

Erre amúgy sztem megoldás lehetne, ha szólnál,hogy most inkább hagyjanak, vagy nézzék el neked, ha kissé feszült vagy..szeretnek, meg fogják érteni:)