Miért kellene olyannak lennem amilyen nem vagyok?

Mivel nekem a hobbijaim kb. megszállottság szintűek, mivel én is neten dumálok és keresgélek róluk, mivel szerintem ez nemhogy nem káros, hanem építő tevékenység, ezért e téren tudlak a legjobban megérteni.

Nekem is ezek a megszállottság szintű érdeklődési köreim csökkentek, nekem is a sok beszólás miatt, illetve kisebbségi érzésem volt. Nem tartottam normálisnak.

Lehet, hogy nem volt normális, de most már előfordult az is, hogy üres fejjel álltam a metrón, kb. mint egy zombi, nulla gondolattal. Ha meg gondolok valamire, akkor mostmár nagy %-ban arra, hogy min kéne változtatnom, mi mindenben vagyok béna és hogy semmi jó sincs bennem, vagy amik vannak, azok is túl pici dolgok.

Régebben órákat gondolkoztam az érdeklődési köreimen, terveztem, jeleneteket gyártottam, gondolatban a helyszínen voltam, olyan emberekkel ismerkedtem gondolatban, akiket u.az érdekel, és reménykedtem, hogy egyszer a valóságban is megismerkedem ilyesmi emberekkel. Igaz, engem a közlekedés, az egészség, a környezetvédelem, az informatikai biztonság (tudom, fiús dolgok zömmel...) érdekel(t), ott se rózsás a helyzet, az arról való gondolkozásom se volt mindig felhőtlen. DE legalább nem önmarcangolás volt és mindig ott volt a szebb oldal is.

Tehát, amit tanácsolni tudok Neked fenti alapján, semmiképp se hagyd ott a hobbijaidat, ne engedj!! Muszáj lennie valaminek, ami kivesz a világból, legalábbis részben, ami kivesz a családi gondokból, a megélhetés gondjaiból, a személyiséged gyengeségeiből!

Mellesleg a sport engem is érdekel ugye az egészséges életmód része miatt, a lakberendezés is, csak azzal lusta vagyok foglalkozni, na de valahol érdekel. :) Régebben érdekeltek a kutyafajták is, igaz, csak egy-kettő, de azok eléggé - nagyon.

A nevetés, a komolytalanság, a hülyülés mindenképp kell. Jómagam nagyon komoly vagyok, komoly dolgokat tudok és szeretek átlátni, és legszívesebben változtatnék rajtuk (pl. környezetvédelem egyes részei). Ez szerencsére nem zárja ki nálam a hülyülés, mikor egy-két barátnőmmel értelmetlenségeket szólunk be egymásnak és röhögünk. Van, hogy belső monológban jutnak eszembe hülyeségek, és akkor magamban nevetek (már amennyire az megengedett ugye). Ez se normális, de legalább feldob.

Igenis hülyülj! Magadban Te is, vagy egy-egy barátnőddel. Nagyon fontos. 100% komolyság - ilyen nem szabad, hogy legyen! :)

A sportot se hagyd abba. Mármint mostmár abbahagytad, úgyhogy azt tudom mondani: kezd elölről!

Mindenképp szakíts, az életminőséged és az egészséged fog rámenni erre a hadd mondjam, kegyetlen kapcsolatra. Ennyit nem ér meg. Megérdemel Téged az a férfi?

19/L (jó, tudom, fiatal vagyok. de mint mondtam, komoly... ;) )