A szépség tényleg olyan szubjektív? (vagyis ennyire sz*r lennék? )

Tulajdonképpen képekről, rajzokról van itt szó. Nagyon szeretek ezekkel művészkedni, művészeti suli elvégzésével rátértem arra, hogy végre szabadon, a saját magam elképzelésével fessek és rajzoljak, vagy művészi fotókat csináljak/photomanipuláljak. Rengeteg rajzom inkább eszményi, és furcsa, bonyolult, gondolatokat takar, az a benyomásom róla, hogy elég riasztó, és csúf lesz végül az alkotás, miközben csinálom, akkor eredetinek, és szépnek tűnik, és legbensőbb lelkivilágom kifejezése ragad meg benne. Szóval, ha nem is szép, legalább sokatmondó. Aztán közzéteszem valami oldalon, és vagy csak olyan emberek jelzik a tetszésüket, akik közel állnak hozzám, vagy olyan emberek, akiktől igen kétlem, hogy megértenék a rajzot. Szóval nem értem mit lehet látni egy képben/rajzban, ha nem is túl szép, de még a mondanivalóját sem értjük? Elég kiábrándító.:-<