Mit tegyek, hogy végre elfogadjanak? Tudom, nem a világ legnagyobb problémája, de annyira magam alatt vagyok emiatt.

16 éves lány vagyok, és egyáltalán nem érzem jól magam. Végre kibékültem magammal, elfogadtam, hogy soha nem leszek már 40kg és nem fognak bolonondulni értem a fiúk, de a szüleim ezt megakadályozzák. Úgy érzem, rosszul neveltek, sokáig lenéztem mindenkit, így a legtöbben utáltak vagy egyszerűen csak semmibe vettek, de én sosem értettem, miért. Persze voltak barátnőim, de nem sok, és bármikor otthagyhatnak, én meg rettegek az egyedülléttől. Felismertem, hogy ez így nem jó, és változtatnom kellene, de nagyon nehéz, mert a szüleim szerint az osztálytársaim bunkók, nehogy rájuk hasonlítsak már, stb. Szóval megakadályozzák ezt. Eddig sem voltak velem kibékülve, nőis alkat vagyok, viszont a családomban mindenki Vicotria Beckham, szóval engem kövérnek titulálnak. Azt akarják, hogy hasonlítsak rájuk, de én nem akarok rájuk hasonlítani. el kell járnom egy csomó helyre, amit nem is szeretek, nem érdekli őket más, csak a tanulás, nem beszélhetek velük az érzéseimről, mert nekik erre nincs idejük. Az egyetlen, amiben tehetséges vagyok, az az írás, írok is regényeket, de ez nem elég nekik. Egy szóval, a szüleim és a testvéreim szerint én egy eltunyúlt, mindenre alkalmatlan alak vagyok, akit hajtani kell, mint az igás lovat ( szó szerint idéztem ), mert magamtól nem vagyok képes semmire. Nem érdekli őket a személyes problémáim, a katasztrofális szerelmi életem, semmi, csak az iskola, és akkor is csak lecseszni tudnak. Eddig jó tanuló voltam, de most egyre romlok, és nemmcsak az a jegyeim, az egészségem is. Mindig az van, amit ők mondanak, mindig legyek hálás, de csak anyagilag segítenek, érzelmileg nem. Nincs is életem, csak egy robot vagyok, akit a szülei irányítanak. Nem tudok senkivel beszélni, úgy érzem, felőröl a sok kamaszprobléma. Az egyet.en mentségem az írás volt, de alig van rá lehetőségem a sok plusz izé miatt, amit muszáj csinálnom. Tudom, örüljek, hogy nem halok éhen, stb. de olyan szarul és egyedül érzem magam. Mi tévő legyek? Mit csináljak a családommal, ahová egyáltalán nem is vagyok való, mert teljesen mások a világnézeteink? Egész gyerekkoromban azt hallgattam, hogy ebben nem vagy jó, abban nem vagy jó. Kérlek, adjatok pár tanácsot!

16N