Egy érzelmi roncs lennék? Miért nincsenek érzéseim? Ez számomra nagyon elkeserítő.

A kérdésfeltevésed szerintem éppen árulkodik, hogy nagyon is vannak érzéseid. Anyukámékat én sem tudom megölelni őszintén, de az én esetemben ennek mélyebb okai vannak, mert eljátszották a bizalmamat a folyamatos anyáskodással, leb*szással, a magánéletembe való drasztikus beleavatkozással egyébként a mai napig (anyukám pl. emaileket küldözget a barátnőmnek, ha szerinte rosszul viselem magamat itthon - fogalmam nincs, neki mi köze van mindehhez, szerencsére nem hülye és nem ad anyám hisztijére). Szinte soha nem volt privát szférám, ezért sokáig gyűlöltem őket, ez mára megszűnt, de nem azért, mert ők változtak volna meg.

Esetedben lehet, hogy nem velük van a gond, hanem talán Te érzed úgy, hogy szégyenkeznivalód van valami miatt. Ha alapvetően jó velük a kapcsolatod, lassanként ki tudsz velük építeni egy bizalmibb viszonyt, mondjuk menj ki hozzájuk tv-t nézni, közben beszélgettek, nem nagy dolgok, de sokat jelentenek. Szerintem érdemes lenne még időben elkezdened, ha már késő lesz, lehet, bánni fogod. Egyszer élünk.

én ugyanígy vagyok lány létemre. Egyszerűen nem szeretem ha hozzámérnek :/

ja és 17 vagyok