Mit tegyek, ha nem vagyok képes bízni senkiben?

Ezzel én is így vagyok, kiépítettem a falaimat, vagy inkább már várat, és nem engedek át rajta senkit a jelenlegi közegemből.. Sajnos viszont már idegenekkel sem tudok felszabadult, nyitott lenni, folyton gyengének, csúnyának és balfäsznak érzem magam, akiben mindig találnak valami amibe bele lehet kötni, és ezt általában meg is teszik...

Nem véletlen vannak azok a falak, de hiába a falak, így is megtalálnak, mindig csak a szärt és a bántást kapom, a szärt vonzom...

Próbáltam már mindent, de hiába vagyok jó fej, akkor meg az nem jó, mert akkor túl papucs vagyok. Ha bunkó és flegma vagyok, akkor "nyomorék" vagyok, ha semleges vagyok és próbálok csak okosan megszólalni, megfontoltan, akkor túl szótlan és szürke vagyok. Ha megnyílok, akkor túlzottan nyomom magam..

Mindig csak a probléma, fäsz kivan az egésszel, inkább szärok én is az emberekre, ha meg nagy nehezen találok olyat, akivel kijövök, akkor azzal majd kialakítom a "barátságot", ha tudom, mert sajnos a falaim és az önbizalomhiányom miatt mindenki elfordul tőlem..

Ne másoknak akarjatok megfelelni hanem magatokat szeressétek vagy legalább fogadjátok el éés ez nem egoizmus! Ha magabiztosak vagytok minden megy ezt tapasztalatból mondom mert ugyanolyan helyzetbe voltam pár évvel ezelőtt mint ti légyszíves hagyjátok abba a siránkozást húzzátok ki magatok és csak egyszerű természetességgel érezzétek jól magatokat!!! Akkor majd a társaságotokban is jó lesz lenni és így az emberek odafigyelnek majd rátok, megbecsülnek szeretnek :)

Mind ezt meg tudjátok tenni mert nem a körülmények határoznak meg titeket !!!!Hanem ti a körülményeket!!! Ezt már a quantum fizika is bebizonyította meg a pszichológia is sőt még Buddha is ezekről beszél... Én meg tapasztalom úgyhogy hajrá---> Az élet élet éljed :))

Úgy hogy annyira megutálltam magam hogy már semmi nem érdekel ha dícsértek vagy jó ért nem örültem ha egy balfax voltam az se tudott izgatni már csak azt nem tudtam miért éljek. Aztán egyszer csak leesett hogy vannak növények illetve rovarok amik csupán egyetlen napot élnek vagy csak pár órát de mégis tőlük tellhetően mindent megtesznek és nem siránkoznak hogy minek bármit is tenni ha csak ennyi időnk van... Ezzel megértettem hogy nincs is miért élni ha nem azért mert élhetek és minden ami van az az élet ha jó ha nem... Így semmi nem történik ok nélkül...

Ezek után meg megismertem mik azok a peptidek az agyban amik generálják a reakcióimat, érzelmeimet gondolataimat... Agyi kapcsolásokról, berögződésekről megismertem egy tanulmányt ami álltal világossá válik hogy igenis tele vagyunk tévképzetekkel...

Ezt még oldalakon át folytathatnám de inkább egyszerűbben úgy foglalom össze hogy az van amit szeretnél illetve gondolsz, legyen az félelem, aggodalom vagy bármi megbántódottság, csalódottság... Ezekkel negatív dolgokat hozol az életedbe... Viszont ha bizalom, hit, derülátás, jókedv vagy akár mások segítésének a jó érzéseit generálod akkor nem boldog leszel hanem az vagy MOST!:)

Ezekután már csak a te döntésed hogy mit szeretnél...

Hajrá és ha elesel pattanj föl porold le magad :)