Úgy érzem, teljesen tönkrement az életem! Nem látom a kiutat! Tudnátok tanácsot adni?
15 éves lány vagyok,kilencedikes a gimnáziumban.Nagyon érzékeny vagyok lelkileg,és a beilleszkedéssel,az új környezet megszokásával mindig is problémáim voltak.Óvodában,általános iskola elején,aztán egy hatosztályos gimnáziumban,ahonnan 3 hét után visszamenekültem a régi suliba.Az ált.suli se volt tökéletes,sose tudtam kiállni magamért,megvédeni magam,volt,hogy bántottak,de az utolsó évem nagyon jó volt!És most váltottam,felvettek egy erős gimnáziumba,és most ismét ott vagyok,ahol a part szakad.Minden reggel a sírással küszködök,van hogy már hétvégén rám jön,egyáltalán nem érzem jól magam.Az iskolában nem mondom,hogy egyedül vagyok,mert van kivel beszélgessek,de úgy érzem nem alakult ki semmi konkrét,hogy én próbálok mindenki felé közeledni,de felém 1 kivételével,mintha egyáltalán nem is nyitnának.Azt azért hozzátenném,hogy ez az érzés ingadozó,mert van,hogy jó napom van,de ma nem volt ilyen.Mintha felém nem közelednének,és megnehezíti a dolgomat az is,hogy ez egy olyan osztály,ahol kétfelé vagyunk bontva,és nagyon kevés óránk van együtt.Sokszor éreztem,hogy rosszul választottam.Nem látom a kiutat,és baromi rosszul érzem magam a bőrömben,és hiába mondja mindenki,hogy ez még alakul stbstb. én már nem nagyon látom a reményt.Járok pszichológushoz,3 hete.Úgy érzem nagyon fontos nekem,hogy barátaim legyenek,és egyáltalán nem köt le a tanulás,olvasás,nem éltet az,hogy mennyit tud majd nyújtani nekem ez az iskola,ha én is odateszem magam.Nagyon jó családi háttérrel rendelkezem,mindenem megvan,de mégis valahogy olyan boldogtalan vagyok.
Tudnátok tanácsot adni?Nektek,hogy alakult a gimiben?
válasza:Nem kell túlaggódnod ezt a helyzetet szerintem, csak lazíts. Nem vagyunk egyformák, van aki könnyebben ismerkedik, van aki visszahúzódóbb. Ne várj olyat magadtól, amit képtelen vagy megcsinálni. Inkább ismerd meg magad és tanuld meg azt kezelni aki te vagy. Akkor nagyobb lesz az önbizalmad és magától menni fognak ezek a dolgok.
Lehet, hogy már az is segítene, ha nem aggódnál ilyen sokat emiatt. Egyszerűen arra koncentrálj ami van, próbálj meg annak örülni (jó családi háttér, jó iskola, normális körülmények, értelmes vagy, egészséges vagy, szeret a környezeted..stb ezer és egy dolognak lehet örülni). Mondhatnám úgy is, hogy tanulj meg boldog lenni minden feltétel nélkül. Ha ez megvan, akkor felengedsz a szorongásból és észre se veszed máris összebarátkozol fűvel-fával.
Az is segíthet ha többet jársz emberek közé. Keress magadnak olyan hobbit, amivel új és új emberi kapcsolatok alakulnak az életedben. Szépen belejössz majd hogyan alakítsd ezeket a barátkozásokat úgy, hogy legyen belőle tartós is. Velük meg már eljárkálsz csavarogni és minden adja majd magát.
Nem tudom sportolsz-e, de ha nem keress magadnak valami sportot és kezd el űzni aktívan, heti 2-3 alkalommal rendszeresen. A testmozgás kiűzi a felesleges gondolatokat a fejből és újabb lehetőség a barátkozásra, élmények szerzésére.
válasza:Szia,
hasonló volt a gimi, mint neked, csak nekem a családi hátterem sem volt az igazi.
A lényeg, hogy változtassa a gondolkodásmódodon. Ne azt lásd, hogy félig üres, hanem, hogy félig teli van a pohár. Oké, hogy nem köt le a suli, de néhány téma iránt azért egyél érdeklődő. Legyen hobbid. Találj valamit, amit szeretsz csinálni. Ha van valami, ami kikapcsol, amiben örömödet leled, akkor sokkal bnább élettel sem azon állsz neki morfondírozni, hogy mennyire rossz. Kevesebb időd marad azon gondolkodni, hogy mi nem jó.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!