Van esély rá, hogy megváltozzak? Hogy lehetnék más ember?

Egyszerűen utálom önmagam. 16 éves vagyok, mindig mindenhol én vagyok a csendes, visszahúzódó, szerény, félnék kislány, akinek nincsenek gondolatai, nincs véleménye, mert képtelen vagyok kimondani, amit gondolok. Én mindig csak hallgatok és követem a többieket, ha kérdeznek valamit, a válaszom mindig "mindegy" vagy "nem tudom", de tényleg minden helyzetben. Mindig alkalmazkodok csak a többiekhez, nem "merem" még azt sem megmondani, milyen zenét hallgatok, titkolom a stílusom, nem akarok különc lenni. Képtelen vagyok nemet mondani, még ha egy vad idegen részeg fazon állít is meg az utcán, hogy menjek vele bulizni, neki sem mondok nemet, nem tudok úgy tenni se, mint aki nem veszi észre. Persze azért nem megyek vele.. De emiatt rengeteg hülyeséget csináltam már, amiket nagyon megbántam. Nem tudok döntéseket hozni, mindig azt csinálom, amit más mond, mindig mindenkinek csak az árnyéka vagyok. Senkit sem tudok megbántani, szóval mindig azt mondom, amit hallani akarnak, vagy azt csinálom, amit akarnak, pedig én baromira nem akarom. Nem tudok veszekedni, ha véletlenül sikerül is valakinek ellentmondanom, akkor ha vita kezdeni kialakulni, megadom magam egyből. Bulizni sem voltam még igazából soha, barátom sem volt még, mindig csak itthon ülök, pedig szeretnék bulizni, mint a többiek. Engem senki sem ismer igazán, még a saját anyám se. Senkivel sem tudok igazán őszinte lenni, és sokszor sajnos hazudok is, pedig nem akarok, persze azért nem olyan hatalmas hazugságokat, de akkor is.. És senkiben sem tudok megbízni. Nincsenek barátaim emiatt, mert nem tudok beszélgetni se rendesen. Mások dumálnak a fiúkról, megbeszélik ki tetszik nekik, engem is kérdeznek, de azt mondom hogy senki. A ruháim is mind olyan egyszerűek, nekem egy igazi bulizós cuccom sincs, mert az olyanokban úgy érzem, nem én vagyok. Engem sokan kedvelnek, sokan akarnak a barátaim lenni, de nem önmagam miatt, mivel nem is ismerik az igazi énem, hanem az miatt, akit mutatok. Gondolom.. De egy idő után tuti elegük lesz azoknak, akikkel most jóban vagyok, abból, hogy ilyen vagyok. Mindig így van. Meg a fiúknak sem igazán jön be ez az unalmas, döntésképtelen csaj. Én határozott akarok lenni, önmagamat adni, kiállni saját magamért, de nem megy, mert nem ilyen vagyok. Hogy változhatnék meg? Meg lehet egyáltalán?