Magányos vagyok még is úgy érzem sosem találok normális barátokat?

Én is pont ilyen nőnemű egyed vagyok.

Fiúkkal kell barátkozni. Rengeteg fiú haverom és barátom van :)

Mindig is fiúkkal voltam jól el sok fiú haverom volt.

Úgy 17 évesen kezdtem el igazi barátokra lelni és azóta van egy remek baráti köröm. :) Jelenleg 19 éves vagyok.

Én már megszoktam,nyugi túl fogod élni egyedül.

27f

Teljesen megértelek... "furcsa" , "különc"... magam is gyakran vagyok efféle jelzőkkel illetve. És teljesen elítélem a mai fiatalokat, van, hogy a rosszullét kerülget tőlük, és attól milyen közönségesek. Hálistennek viszont sikerült hozzámhasonló érdeklődésikörű, világnézetű, "különc" barátokra lelnem. Noha nem vagyunk sokan, ez így jó, és olyan őrültségeket tudunk csinálni mi így együtt "különcök", amik másoknak a fejében meg se fordulna.

Viszont velem annyira baj van, hogy köztük is különcnek számítok és bármit csinálok az rossz csupán. Épp a minap ment tönkre minden.... miattam. Mert van velem valami olyan baj, amit nem látok, és ezért nem is tudok rajta változtatni. Őszintén sokszor úgy gondolom nem is kéne, mert ez vagyok én - legyen ez akármi - .

Szóval van, amikor én is kezdem megszokni a helyzetet, és arra jutok, bizony az én sorsom a magány és előbb-utóbb végleg egyedül maradok.

De tudod mit... Kerouac mondta "Egyszerre rádöbbenek, hogy mindenki éli a maga csendes kis életét, és egyedül én vagyok őrült." ezt felejtsd el. Én is igyekszem azt tenni. Inkább döbbenj rá egyszerre, hogy egyedül te vagy normális -mert miért ne lennél az, hisz ha úgy gondolod, valamiről normális, az az is... az iskolában ez az elv amit tanítanak nekem- és mindenki más őrült. Mert miért ne lennének? :)

Én sem voltam soha "tipikus", de nem is igényeltem azzá válni. A barátaimat nagyon megválogatom, hozzám hasonló ambiciózus emberekkel veszem körül magam. Ne aggódj, találhatsz még hasonszőrű társaságot.

21 / L