Kezdőoldal » Egyéb kérdések » Önismereti kérdések » Mit tegyek, ha egyszerűen...

Mit tegyek, ha egyszerűen utálom magam, és nem vagyok képes valódi életet élni?

Figyelt kérdés

Kamaszkoromban nagyon zárkózott lettem. 14-15 éves koromban sok inzultus ért, nagyon lecsökkent az önbizalmam, elkezdtem nem szeretni az embereket, nem bízni bennük. Egyébként egész életemben titkokkal nőttem fel. Van egy elég... érdekes szexuális érdeklődési köröm, amit gyerekkoromtól kezdve eltitkoltam mindenki elől, már 10 évesen is, amikor interneteztem, ilyen anyagokat gyűjtöttem és százféle jelszóval és elrejtési móddal rejtettem el a tevékenységemet... Megtanultam titkolózni, hazudni, a színjátszás, tettetés a véremmé vált. Egyre kevésbé mutattam ki az érzelmeimet, ahogy nőttem. A kamaszkori nehézségeken nem tudtam túllépni, folyamatosan jártam különböző szakemberekhez, de erről megintcsak senki nem tudott. Viszont a folyamatos őszintétlenségem azt hiszem, eléggé felőrölt, és most már a valódi érzelmeimet sem tudom kimutatni.



Tehetséges srác vagyok, jól tanulok, de pillanatnyilag semmi nem érdekel. Depresszióban szenvedek. Azt hiszem, ennek az állapotnak az oka a bezárkózottság, és a sok kudarcélmény, ami ért. A dologban az az érdekes, hogy aki ismer, az azt gondolja, hogy egy felszínes, érzéketlen, éretlen idióta vagyok, aki képtelen a csajokkal szót érteni és bunkó. A valóság pedig az, hogy mikor társaságban vagyok, olyan, mintha kívülről látnám magam, és folyamatosan úgy érzem, mintha más beszélne helyettem. Mintha a beidegződések mozgatnák a számat és a gesztusaimat, mondanának különféle jópofa dolgokat, röhögnének, miközben tudom, hogy másnak sértő, amin nevetek, játszanák el tökéletesen a flegma f@$zt, de eközben tudom, hogy ez nem én vagyok. A valódi énem ugyanis az, aki pszichológushoz jár, aki egész nap alszik, és nem hisz magában, aki lányok után sírt és depressziós lett, aki teljesen bizonytalan magában, akinek minden kis szurkálódás nagyon fáj, aki ezeken utólag (és közben is) egy csomót agyal, elemezget, és aki ilyen kérdést ír ki a gyakorikérdések.hu-ra. Ez nem az az "énem", aki a társaságban létezik; vele ez nem lenne összeegyeztethető, ő ezt kiválóan le tudná tagadni, és úgy be tudná bizonyítani, hogy neki nincsenek ilyen mély érzései és gondolatai, hogy senkiben szemernyi kétség sem lenne. Túlságosan be tudom csapni az embereket és magamat is. Ha nem tudnám, hogy nem vagyok az, azt írnám, hogy tudathasadásos vagyok.



Ez a két énem van, de tudom, hogy valójában ez egy én, mert valahol az a másik is én vagyok. Valahol olyan is akarok lenni. Tudjátok, úgy érzem, hogy valahol a kamaszkorom elején letértem egy pályáról, és azóta mintha átaludtam volna az éveket. Kalandokat akarok megélni, spontán, nyílt akarok lenni, flörtölni szeretnék lányokkal, a figyelem középpontjában szeretnék lenni és szenvedélyesen akarok élni. Úgy érzem, ez mind bennem van, de nem jön elő soha. Helyette egy nyugodt, unalmas alak vagyok, aki folyton rágódik, és senkit nem érdekel. Gyűlölöm ezt az alakot. Nem ezt ígértem magamnak. Nem ilyen akarok lenni. Azt akarom, hogy a lányok tudják, hogy milyen mély érzésű vagyok és érdekesnek tartsanak. És szeressenek. Tudom, hogy alapigazság, hogy amíg magamat nem szeretem, addig mások se fognak, de én ezt a beteg embert, aki vagyok, nem tudom szeretni. Szégyellem magamat, egy röhej, ahogy eddig éltem, semmilyen vágyamat nem váltottam valóra, mindig felnőttekhez menekültem, pszichológusokhoz meg nőkhöz jártam tanácsért... ez gáz. Ezt meséljem majd az unokáimnak a fiatalságomról? Hogy míg mások Erasmusoztak meg mindig lejártak kocsmázni és könnyű kapcsolataik voltak és megélték a vágyaikat, addig én lélekgyógyászokhoz jártam, meg úgy tettem, mintha nekem nem lennének vágyaim?



Ti tudnátok szeretni egy ilyen embert? Mit tennétek a helyében?


2014. jan. 24. 01:28
1 2 3
 1/25 anonim válasza:
22%

A gyerekekre az állatok vagy a rajzfilmekre indulsz be?

Kevesebb pornó, több sport! Ez kell neked...

És egészséges életmód...Menj gyúrni...

2014. jan. 24. 02:13
Hasznos számodra ez a válasz?
 2/25 anonim ***** válasza:
30%

Vazze, mint egy kezdődő tudathasadás... Az ilyenek szoktak baltával meg miegymással családokat kiirtani, mert a hangok azt mondták...meg hasonlók.

Na de ne ijedj meg. Hosszú az út odáig, te még visszamehetsz a jó útra.

Az első jól mondta. Sok mozgás kell neked a szabadban! Menj kirándulni például. Ha nem szeretnél egyedül menni, vegyél egy menhelyi kutyát magadhoz - DE VELE a túrázások előtt MINDENKÉPPEN menj kutyasuliba. Neked is használni fog, nagyon sokat, és neki is jobb lesz, könnyebben megértitek majd egymást.

A kutya az első lépés.

Ő lehet számodra a kapocs az emberek, az új élmények felé. De ehhez neked is oda kell tenned magad. Legelőször a kutyát kell majd megnyerned magadnak, hogy hűséges társad legyen mindenben.

Utána jöhetnek az emberek, a csajok.


De ha az állatokra -kutyára- izgulsz, akkor nem mondtam semmit... :((((

2014. jan. 24. 09:59
Hasznos számodra ez a válasz?
 3/25 anonim válasza:
0%
szerintem túlkomplikálod egyszerűen az éeltedet, én is depressziós vagyok, szoktam járni a pszichológusnál meg pszichiáterhez, szedem a gyógyszereket és ennyi minden rendben van. nekem is vannak furcsa dolgaim meg szokásaim de akinek ez nem tetszik az így járt engemet nem érdekel, nem törekszek arra hogy ilyen vagy olyan legyek mert semmi értelme. Sztem saját magodat lovalod bele ebbe a helyzetbe és ezától vagy ilyen boldogtalan. Mondjuk ez a szexuális dolog valóban érdekes......ezt nem igazán fejtetted ki .....meleg vagy , vagy mi a probléma ezzel kapcs?
2014. jan. 24. 11:48
Hasznos számodra ez a válasz?
 4/25 anonim válasza:

szia

nem valószínű, hogy érdemben tudok válaszolni, csupán kb. az jutott eszembe a történettel kapcsolatosan, hogy az ember(és lét) alapértelmezetten tele van ellentmondásokkal..

(Pilinszky János szavaival:"Az ember drámai lény. A jót és a rosszat úgy építi össze, mint hegy a köveket. Egyszerre jó és egyszerre rossz, és ezt a konfliktust fantasztikus drámai küzdelemben éli meg.")

és hogy valakinek saját magát nem feltétlenül szükséges azonosítani akár a szexuális irányultságával/késztetéseivel sem(a gyerekként élt élmények pedig nagy mértékben befolyásolhatók lehetnek adott területen, illetőleg ezzel kapcsolatosan akár az internet egyes oldalainak használata sem biztos, hogy jó hatással van a személyiség kialakulására/személyiségfejlődésre; talán nem véletlen mondjuk a 18-as jelzés akár a különböző korhatáros filmekben sem)

de szerintem sok emberben felmerülhetnek azzal kapcsolatos kérdések is, ki is és milyen is valójában illetőleg milyen szerepeknek kellhet esetleg az életben megfelelnie(adott esetben egy-egy felvett"álarc" mögött)/

érdekes lehet adott témával kapcsolatosan akár Jung személyiséget meghatározó egyes archetípus kategóriája(akár itt a Wikipédián csak röviden összegezve a persona, árnyék, anima, animus, selbst fogalmát vagy komplexus-elméletével kapcsolatos gondolatait)

ettől függetlenül(hogy tartalmazhatnak egyes definíciók részigazságokat) nem biztos, hogy indokolt persze általánosságban beskatulyázni egy-egy adott kategóriába valakit is

a személyiség fejlődése(illetőleg kialakulása/kérdések akár önmagunkkal/önmagunk elfogadásával/világgal kapcsolatosan) pedig általában valószínűleg sokszor egy egész életen át tartó folyamat/ attól függetlenül, ki mit mutat meg magából a külvilág(illetőleg többi ember)felé

2014. jan. 24. 11:57
Hasznos számodra ez a válasz?
 5/25 anonim válasza:
0%
Bongen mondja csiribá.
2014. jan. 24. 19:02
Hasznos számodra ez a válasz?
 6/25 anonim válasza:
2014. jan. 24. 20:26
Hasznos számodra ez a válasz?
 7/25 A kérdező kommentje:
Elnézést kérek mindenkitől, akit megsértettem az első kommentemmel, de bevallom, feldühített, hogy miután kiírom magamból azt, ami egy számomra tényleg érzékeny és fontos téma, azt mások teljesen komolytalanul kezelik és viccesnek találják.
2014. jan. 24. 22:52
 8/25 anonim válasza:
5%

Én halál komolyan gondoltam.

Valószínűleg felnagyítod a problémád (úgy értve, hogy rossznak érzed magad).

És tényleg sokat segít a normális életmód...

Ha otthon ülsz azzal semmire sem fogsz menni. (ha csak nem tanulsz).

2014. jan. 24. 22:55
Hasznos számodra ez a válasz?
 9/25 A kérdező kommentje:

Ezekben szerintem teljesen igazad van. Az életmódomon jelenleg is változtatok. Például most múlt héten bevezettem azt a szokást, hogy esténként futok (jó, most ezt pont meg kell szakítanom, mert ilyen hidegben nem bírok futni), meditálni is elkezdtem.


De azt is tudom, hogy foglalkozni kell magammal, mert vannak olyan dolgok, amiket egyszerűen meg kell értenem és át kell programoznom. Például, úgy érzem, hogy ami másnak általában csípőből jön, például, hogy adja magát és képes a lányok figyelmét felkelteni, az nekem egyáltalán nem megy. Egyrészt valamiért félek a versenyzéstől, másrészt, valamiért félek a közelségtől, az intimitástól. Senkivel nem merek igazán őszinte lenni, még a legjobb barátaim sem tudják rólam annak a nagyrészét, amit ide leírtam. Ezeken, úgy gondolom, az életmódváltás önmagában nem segít. Itt vissza kell nyúlni a múltba, megtalálni, hogy mi az, ami miatt nem merek bízni az emberekben, és meg kell szüntetni az okot. Sanszos, hogy a rejtekutakon megélt szexuális érdeklődésem, és annak eltitkolása miatti bűntudatom és szégyenérzetem az ok.

2014. jan. 25. 00:31
 10/25 anonim válasza:
most valóban nem azért de MI az a rejtélyes szexuális érdeklődésed? Lehet h lényeges információ lenne a kérdés megoldása érdekében.......névtelen úgyis az oldal, nem veszítesz vele semmit, ha megosztod.
2014. jan. 25. 19:04
Hasznos számodra ez a válasz?
1 2 3

Kapcsolódó kérdések:





Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!